Bóra Katalin
Luther Márton felesége, Bóra Katalin – német nevén Katharina von Bora – apácából lett a reformátor házastársa; az utókor gyakran a „Wittenberg Hajnalcsillaga” néven utal rá. Életéről csak Luther és néhány kortársa írásaiban találhatók adatok, ezeken kívül keveset tudunk róla. Ennek ellenére Katharina von Borát gyakran a reformáció jelentős résztvevőjének tekintik, mert papi házassága nyomán meghatározó szerepe volt a protestáns családmodell és a lelkészfeleség mintájának kialakításában.
Luther Márton
Luther Márton (1483–1546), a reformáció elindítója Ágoston-rendi szerzetesként a búcsúcédulák elleni fellépés jegyében fogalmazta meg legfőbb állítását: csakis Isten adhat üdvösséget az embernek.
Luther Márton – német nevén Martin Luther – eredeti családneve Luder volt. Hans, a parasztcsaládból származó édesapa vájárként kezdte, de szorgalmának és talpraesettségének köszönhetően idővel három kis olvasztóhuta bérlője lett. 1496-ban, harminchat évesen már Mansfeld város vezető testületének, a N…
Reformáció
A latin eredetű reformáció szó helyrehozást, illetve megújítást jelent. Vallási és történelmi szempontból a reformáció fogalma alatt azt az elsősorban Luther Márton és Kálvin János vezetésével kidolgozott teológiai és vallási irányzatot értjük, amely a 16. század első felében a keresztény egyház teológiai, erkölcsi és szervezeti megújítását eredményezte. A reformáció tanai tágabb értelemben máig érezhető hatással vannak bizonyos társadalmi, művészeti, politikai és gazdasági kérdésekre.
A reformátor végrendeletét is megtekintette a Lutheránus Világszövetség elnöke
A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) elnökét látta vendégül a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) október 20. és 25. között. Panti Filibus Musa nigériai evangélikus érsek egyházunk Üllői úti székházát is felkereste, és az ott folyó munkával is megismerkedett.
Mindennapi kincsünk és lelki kenyerünk
Közeledik a reformáció ötszázötödik születésnapja. Az 1517. október 31-én elindult lelki forradalom nyitányát Luther Márton egyházújító tételeinek kiszögezése jelentette a wittenbergi vártemplom kapujára. A kilencvenöt tétel közül talán a leggyakrabban a hatvankettediket szoktuk idézni: „Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma.”
Állócsillag a galaxisban
Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!
Wittenberg Hajnalcsillaga
Bóra Katalin (Katharina von Bora) alakját idézte fel Fabiny Katalin és Fabiny Tamás közös előadása a budavári evangélikus szabadegyetem október 10-én megrendezett alkalmán. A reformáció hónapjában tartott előadás Ursula Koch regénye, valamint az egykori apáca születésének 500. évfordulójára, eredetileg a Duna Televízió számára készített dokumentumfilm segítségével elevenítette fel Luther Márton feleségének élettörténetét.
A Szentírásra és egymásra hangolódva
A Szentíráshoz való viszonyunk ugyanúgy kérdéssé vált az evangélikus presbiterek országos találkozója (EPOT) első szekcióbeszélgetésén, mint az, hogy miként éljük meg a spiritualitást. Szabóné Mátrai Marianna nyugalmazott lelkész, a Déli Evangélikus Egyházkerület korábbi püspökhelyettese, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének korábbi vezetője és Sefcsik Zoltán, a Szekszárd és Környéke Társult Evangélikus Egyházközség lelkésze a Merítsünk spirituális forrásainkból! című gond…
A legendás tintatartó nyomában
A magyar romantikus festészet kiemelkedő alakjának, a nemzetközileg elismert grafikusnak, Zichy Mihálynak (1827–1906) nyílt szeptember 8-án oknyomozással is felérő kiállítása Zichy és a tintatartó címmel az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE).
Épülni a hitben
2022-ben minden héten honlapunkon is közzétesszük a Szeretetforrás – Lelki útravaló az év minden napjára című kötet vasárnapra írt elmélkedését. Adjon öt percet magának, hogy minden napja barátságosabb és teljesebb legyen!
Áldjuk Teremtőnket!
Sokan azt gondolják, hogy nekik minden jár. A „van” a természetes, s ha épp hiányzik valami, hamar jön a panasz és a lázadás. Pedig mindenünk, amink van, az Úr jóságát és szeretetét hirdeti.
Gyónás és a cethal
Luther Márton annyira fontosnak tartotta a gyónást, hogy harmadik szentségként meg akarta tartani. Vajon a kiút megtalálásához elegendő-e megosztani valakivel a bűn terhét és fellélegezni, vagy több kell ennél? Népszerű teológia rovatunk mostani írásának teológus szerzője a bűnbánat, a gyónás és a feloldozás témáját járja körül hitvallási irataink alapján, illetve a reformátor mindezekkel kapcsolatos vélekedéseit ismertetve.
Öt dolog, ami lehetne egy istentiszteleten
Minden közösségre jellemző egy olyan központi esemény, történés, amely az alapját, ha úgy tetszik, a „szívét” jelenti. A keresztény közösségek esetében ez az istentisztelet. Ha az istentisztelet nem jó, akkor semmi sem jó, de ha az istentisztelet jó, akkor az – bár nem minden, de – már a nagyobbik rész. Éppen ezért nagyon nem mindegy, mi történik az istentiszteleten, és mi nem.
A Bibliát olvasva Krisztust kell keresnünk
Ez év szeptemberében lesz ötszáz esztendeje, hogy kiadták Luther Márton egyik legfontosabb irodalmi teljesítményét, az Újszövetség német nyelvű fordítását. Ez az 1522 őszén megjelent kiadvány kikövezte az utat más fordítások előtt, és lehetővé tette, hogy az emberek a saját anyanyelvükön olvashassák a Szentírást a templomban és saját otthonaikban egyaránt.
A házastársi szeretet olyan, mint az égő tűz
Népszerű teológia rovatunkban ez alkalommal Luthernek a házasságról vallott-írt gondolatait járjuk körbe. Megtudhatjuk egyebek mellett azt, hogy a reformátor milyen elveket vallott a házasság hármas meghatározásával – a házasságban kötött szövetséggel, a házastársi hűséggel és a gyermekvállalással – kapcsolatban.
Tolmácsként a menekültek között – Luther imájából erőt merítve
„Hálát adok neked, mennyei Atyám, […] hogy […] minden kártól és veszedelemtől megőriztél” – Luther Márton 1529-ben íródott reggeli imája új megvilágításba került, sokkal mélyebb értelmet nyert az elmúlt egy hónapban, számomra mindenképpen.
Anyanyelv és apanyelv
Népszerű teológia rovatunk mostani írásának témája Luther Márton korába repít minket vissza. Az egyháztörténész szerző többek között arra az izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy a többnyelvű Magyarországon hogyan befolyásolta a nyelv a felekezethez tartozást.
Luther a háborúról
Az egész világ nyilvánosságát megmozgatta az Oroszország és Ukrajna között kitört háború. Senki sem gondolta, hogy a balkáni háborúk után megtörténhet ilyesmi Európában. A második világháború óta nem volt ilyen mértékű háborús katonai esemény az öreg kontinensen. Luther gondolatai e téren is orientálnak a helyes mérlegelésben.
Még boldogítóbb igen
Közeleg a házasság hete, amikor újra arról hallhatunk országszerte különböző programokon, hogyan tudjuk jól megélni házasságunkat. Azonban sokak számára ez a történet jóval komplexebb annál, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak”: válással, csalódásokkal, újbóli házasságkötéssel a hátuk mögött sokan próbálják újraépíteni életüket, miközben ki kell alakítaniuk új mozaikcsaládjuk működését is. Mit tartogat számukra a házasság hete? Hogyan tudja megtalálni a helyét az egyházban, aki elvált vagy…
En garde!
„Miért csinálna mást, ha kardozhat is?” – felelte Laci bácsi, amikor az öltöző előtt várakozva megkérdeztem tőle, melyik fegyvernemet ajánlaná vívásra beíratott gyermekemnek. Laci bácsiról, aki egy nagy múltú budapesti sportegyesület vívószakosztályának utánpótlás-neveléssel foglalkozó vívómestere, mindenki tudta, hogy a kard megszállottja.