Evangélikus istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió január 2-án, az esztendő első vasárnapján 10.04-től a kecskeméti evangélikus templomból. Igét hirdet Kis János lelkész. Alább a gyülekezet bemutatkozását olvashatják. (A szerk.)
Amikor számunkra eleddig ismeretlen embertársunkkal vagy egy új közösséggel találkozunk, az első, amit kimondunk, a név. A kimondott névnél többet jelenthet az első benyomás, amelyben ott van a múlt, a jelen és a jövő.
Gyülekezetünk életén a kezdetektől ott volt Isten áldása. Nélküle az emberi erő és akarat kevés lett volna ahhoz, hogy Kecskeméten, a többségében katolikusok és reformátusok lakta városban a mai napig éljen és virágozzon a kicsinyke evangélikus közösség.
A reformáció megindulása után, 1526-ban már itt voltak a „Luther körösztyénök” – tudjuk meg abból a korabeli írásból, amely arról tudósít, hogy a „pápista kereszténekkel” közösen használtak egy templomot. A két hitelv közötti feszültség azonban hamar választóvonalat képezett. A kálvini tanok elterjedése nem kedvezett az evangélikusoknak. Sokáig a városba beköltözniük is tiltott volt.
Több mint két évszázad telt el, mire 1792-ben megalakulhatott az evangélikus gyülekezet. A maroknyi közösség papot hívott, templomot, iskolát épített, temetőterületet kapott, és megindulhatott a gyülekezeti élet. Az evangélikus iskolában tanulta a betűvetést Petőfi Sándor is.
Mintegy fél évszázad elteltével új templom építésébe kezdtek. A város főterén akkor már meglévő öt templommal határolt tér szegletében kaptak ehhez helyet. Eleink nagyot álmodtak, a templomuk tervezésére Ybl Miklóst kérték fel. Nehéz, természeti csapásokkal sújtott időben, kisebb-nagyobb engedmények árán, mindenekelőtt Isten segítségével megépült a templom, és 1863-ban felszentelték.
Ismét eltelt majd ötven év, amikor eleink bérház építését határozták el, hogy a kis létszámú gyülekezet működésének anyagi alapjait megteremtsék. A bérház – a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos viharok után – mind a mai napig betölti őseink által megálmodott funkcióját.
A gyülekezetet a létrejöttétől napjainkig tizenhárom lelkész vezette. Hogy milyen a közösségünk élete ma, arról szóljanak a tagjai. „Mit jelent neked a kecskeméti evangélikus gyülekezet tagjának lenni?” – tettük fel a kérdést. Gyermekek: biztonságot, nyugalmat; mindenki kedves és segítőkész; jó itt lenni. Felnőttek: befogadó közösséget, hazatérést, lelki otthont. A bibliaóra résztvevői: élő igét, kapcsolatot Istennel és a testvérekkel. Presbiterek: megtiszteltetést, felelősséget a közösségért. Lelkész: feladatot, a reánk bízott életmentő ige továbbadását a gyülekezet minden közösségében, szeretettel, megértéssel, Istenre hagyatkozva.
Ebben az összefogásban élünk a „hírös” városban, ökumenikus testvéri közösségben.
* * *
Az cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2021. december 26. – 2022. január 2-i, 86. évfolyam 51–52. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.
