Fő tartalom átugrása

2022. április 9. 10:00

A házastársi szeretet olyan, mint az égő tűz

Hogyan vélekedett Luther a házaséletről?

Népszerű teológia rovatunkban ez alkalommal Luthernek a házasságról vallott-írt gondolatait járjuk körbe. Megtudhatjuk egyebek mellett azt, hogy a reformátor milyen elveket vallott a házasság hármas meghatározásával – a házasságban kötött szövetséggel, a házastársi hűséggel és a gyermekvállalással – kapcsolatban.

Luther eskuvoje Die Gartenlaube Holz gezeichnete Paul Thumann 1872Luther esküvője – Paul Thumann fametszete (1872)

Luthernek tizenhét olyan hosszabb vagy rövidebb írását sikerült megtalálnom, amelynek olykor már a címe is elárulja, hogy a házasság kérdéseivel foglalkozik. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy szívesen tárgyalta a házasság témáját. Már 1522-es irata, A házaséletről bevezető szavai is érzékeltetik, milyen tapasztalatai lehettek a korabeli házasságokról, és mennyire tisztában volt a probléma súlyával: „Irtózom ettől a témától, és nem is szívesen beszélek [predige] a házaséletről, mivel aggódom, hogy nekem és mások-nak is sok vesződséget fog okozni, ha egyszer igazán megragadom.”

A középkori zsinatok igyekeztek rendezni a férfiak és a nők közötti zavaros viszonyokat: tiltották a titkos házasságot, előírták a készülő házasság templomi kihirdetését és annak megvizsgálását, hogy nincs-e akadálya az egybekelésnek. A fő akadályt az jelenthette, ha valaki korábban már elkötelezte magát egy akár titkos, akár nyilvános házasságban. Így értjük meg, hogy Luther azért a templomépület előtt adta össze a párokat, mert ez biztosította a házasság nyilvánosságát.

Luther helyesnek tartotta, ha egyértelművé teszik: az egyháznak nincs világi hatalma, ezért nem illetékes, de nem is képes a házasság külső rendjét érvényesíteni. Ösztönözte a világi hatóságokat a helyzet rendezésére. Nyomatékosan hangsúlyozta: a házasság nyilvános állapot, ezért méltányos, hogy nyilvánosan jöjjön létre, és tanúk bizonyítsák. Egyezzenek bele a szülők is, különben könnyen gazfickók áldozatává válik a fiatal leány. E feltételek teljesülése nélkül a titkos házasság nem házasság.

A házasság hármas, skolasztikus meghatározását Luther is elfogadta és képviselte. A házasság először az istenség és emberség egyesülését, valamint Krisztus és az egyház egységét jeleníti meg. Hiszen a házastársak egymásnak adják magukat szövetségi hűségben, úgyhogy már nem a magukéi, hanem egymáséi. A nő iránti bensőséges (brünstige), természetes vágyat Isten teremtette, és ő tartja fenn az emberben. Ez a kívánság annyira bennünk van, hogy aki inkább egyedül akar élni, az ne engedje, hogy embernek nevezzék, hanem bizonyítsa be, hogy angyal vagy szellem, és legyen is azzá. Mivel erre nem vagyunk képesek, hiszen házasság nélkül lehetetlen megőrizni a tisztaságot, a házastársi hűség – amely a házasság meghatározásának második eleme – óv meg attól, hogy ez a természetes kívánság gonosz, bűnös, kárhozatos kívánság legyen. A harmadik elem pedig a gyermekvállalás.

Ez a boldog élet útja

A bűnbeesés óta a házassági szerelem nem egészen tiszta, mert az ember nem képes kizárólag a másikat szeretni és az ő javát keresni, hanem ki-ki a maga kívánságát is figyelembe veszi. Luther számára a házasság elsődlegesen szeretetkapcsolat. Ez Krisztus és az egyház viszonyának titkából következik. A reformátor a házastársi szeretetet a legnagyobbnak tartja. Olyan, mint az égő tűz, amely nem ezt vagy azt akar a másiktól, hanem őt magát egészen.

Ugyanakkor ezek a szavak alázatra intenek. A rossz tapasztalatok alapján nem kell csodálkoznunk azon, hogy a házasságot sokan csak szükséges rossznak tartják. Azért van ez, mert a házasságban nem Isten művét látják, sem azt, hogy ez Istennek tetsző életforma. Pedig meg kell becsülni, mert a férfi és a nő Isten műve, és a házasélet révén az emberek elkerülhetik a paráználkodást és a tisztátalanságot, amellyel nemcsak szégyen jár, hanem még „több vesződséget okoz, mint a házasélet. Ezenkívül több szenvedést okoz egymás között, mint a házastársak között”.

Luther nem ömlengve vagy szenvedélyesen szól a szerelemről és a házasságról, mert jól látja az ember gyarlóságát – nemcsak másokét, hanem a magáét is. Vallja, hogy aki házasságot köt, az nagyon rászorul az imádságra és az áldásra. Viszont szent meggyőződése az is, hogy Istennek ez a teremtő akarata jó, és az ember számára ez a boldog élet útja.„Ó, milyen szép is az, amikor a házastársak együtt ülnek asztalhoz és bújnak ágyba! És ha néha zsörtölődnek-morgolódnak is, abból nem kell, hogy baj legyen, mert a házasságban nem mennek mindig simán a dolgok.”

Az áldás a házasságon nem abból áll, hogy nincs vita, ellentét és gond, hanem hogy a hitvestársak felül tudnak kereked-ni, túl tudnak lépni ezeken, és ha kell, képesek elhordozni azokat. Még a bűn is jelen van a hívő emberek házasságában, de élnek a bűnbánat és a bűnbocsánat ajándékával.

Luther csaladja koreben forras lutheranreformation.org

Hűség a szexualitás terén is

A szexuális hűség a házasság második elemének, a hűségnek fontos ismérve. Luther többször is éles hangon foglalt állást azzal a nézettel szemben, amely a tisztes házasságnál a szüzességet a keresztyén tökéletesség magasabb fokának tartotta. Veszedelmes azonban mindenfajta óvatlan közelsége férfinak és nőnek, mert az olyan, „mintha szalmát és tüzet raknánk össze, és megparancsolnánk, hogy se ne füstölögjenek, se ne égjenek”.

Szabályokat nem határozott meg, de figyelmeztette a házastársakat, hogy se a testiség ne uralja életüket, se ne tegyék ki önmegtartóztatásukkal egymást a paráználkodás kísértésének. Azt pedig, akit annyira fűtenek az ösztönei, hogy gyors házasságkötésben keres megoldást, óva intette: a házasság nemcsak a testi vágy miatt kell, hanem azért is, hogy a házasfelek együtt lakjanak és éljenek.

Ami az önmegtartóztatást illeti, azt vallotta, hazug az az egészséges hitvestárs, aki azt mondja, hogy beteg hitvese mellett nem képes megtartóztatni magát. Isten hűségével legyőzhető a test támadása. Luther látta az önmegtartóztatás értékét is, de nem önmagában, hanem abban, hogy az önmegtartóztató életet élő így jobban tudja Istent és a felebarátot szolgálni.

Hangsúlyozta: a rendetlen életvitel súlyosan akadályozza a későbbi házasságkötést, mert könnyű belevágni a laza életbe, de sokkal nehezebb abból kijönni.

A gyermek – áldás és felelősség

Az anyai hivatás Luther korában sem volt minden nőnek magától értődő. Különben nem írt volna így A házaséletről című munkájában: „Kedves Gréta, gondolj arra, hogy nő vagy, és Istennek tetszik ez a feladatod! Vigasztalódj azzal, hogy Isten akaratára gondolsz, és engedd, hogy érvényesüljön az ő joga téged illetően! Hozd világra a gyermeket, és vesd be érte minden erődet! […] Ha nem lennél nő, már csak ennek a feladatnak a kedvéért is azt kellene kívánnod, hogy az legyél, és Isten műve és akarata miatt ilyen nagyszerű módon jutsz ínségbe és halsz meg.” Lehet azzal az ellenvetéssel élni, hogy ez a férfiak érzéketlensége, de nők nélkül, anyák nélkül nem lehetne egyetlen ember sem a földön.

Nemcsak a gyermekáldást hangsúlyozza Luther, hanem a gyermekekkel járó felelősséget is. A gyermekeket Isten szolgálatára és a világ hasznára fel kell nevelni, amihez a szükséges anyagi áldozatot sem szabad kímélni. A megfelelő gyermekneveléssel a mennybe, az ellenkezőjével a pokolba vezető úton vagyunk.

Arra is felhívta a figyelmet: a megélhetés gondját tekintve ne essünk abba a hibába, hogy már a házasságkötés vagy a gyermekek érkezése előtt biztosak akarjunk lenni afelől, mit fogunk enni, inni, és milyen ruházatunk lesz. Számíthatunk arra, hogy Isten gondoskodik rólunk, miként egy jóságos anya. A házasságot Luther nem önmagában nézte és tárgyalta, hanem úgy, mint a keresztséggel megkezdődő tanulási és megújulási folyamatot, melynek során az ember önző mivoltának meg kell halnia, hogy megszülessen a krisztusi szeretetben élni akaró új ember.

* * *

Az írás Reuss András A házaséletről Luther írásaiban című, Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban január 28. és 30. között megrendezett Luther-konferencián elhangzott előadásának rövidített, szerkesztett változata.
A teljes tanulmány megtalálható a Lelkipásztor teológiai szakfolyóirat 2022/3. számában.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. február 27. – március 6–i, 87. évfolyam 7–8. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.