Idén országszerte centenáriumi programsorozattal emlékeznek Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költőre, műfordítóra, esszéíróra és pedagógusra születésének századik évfordulójának alkalmából. Az 1922. január 3-án többgenerációs református lelkészcsaládba született irodalmi személyiség egyik legismertebb művét, Az aranyecset című verses mesét a Zichy Szín-Műhely vitte színpadra verses-zenés családi mesejáték formájában. A január 14-én bemutatott darabhoz az evangélikus Szitha Miklós Liszt-díjas ütőhangszeres művész komponált zenét.
„Az aranyecset egy felemelően szép példázat minden korosztály számára a 20. szá zad egyik legjelentősebb költőnőjétől. Élvezetes, fordulatos, magával ragadó mese ez, a mese szó legnemesebb értelmében, hiszen a történet valóban mindenkit elvarázsol” – olvashatjuk a főváros VI. kerületében található és az előadásnak otthont adó 6szín Teátrum honlapján.
A kínai népmese alapján írt verses meseregény főhőse Szádeli, az árva kisfiú, aki rőzseszedéssel tartja el magát. Minden vágya az, hogy festő lehessen.
Egy nap felbukkan nála egy öregember, aki egy aranyecsettel ajándékozza meg. Az ecsetnek azonban varázsereje van: bármit fest vele Szádeli, az megelevenedik – nem meglepő, hogy futótűz-gyorsasággal híre megy a csodának. Hamarosan nemcsak falujának szegényei állnak sorba, hogy megkérjék: fessen számukra például új szerszámot a törött helyett, új ruhát az elszakadtért cserébe, de a kapzsi földesúr, sőt maga a kegyetlen császár is részesülni akar az aranyecset csodájában. Szádeli azonban csak a rászorulókon segít, a gonoszok eszén pedig túljár.
* * *
A Léner András rendezte egyórás előadásban Illés Dániel játssza Szádelit, míg Fekete Linda és László G. Attila az összes többi szereplőt jeleníti meg. A színészek zseniális játékát remekül kiegészíti a Szitha Miklós ütőhangszeres művész – nem mellesleg gödöllői evangélikus gyülekezeti tag – által komponált, magával ragadó zene. A Talamba ütőegyüttes egyik alapító zenészét a bemutató után kérdeztük.
– Mennyi idő alatt született meg a darab zenéje?
– Összesen körülbelül két hónapot vett igénybe. Mielőtt megkezdődtek a próbák, kéthetes előkészületben felvázoltam néhány témát és dallamvázlatot. A hathetes próbaidőszakban, a közös próbák során aztán ezeket tovább alakítottam, illetve a kialakuló jelenetekhez megírtam a végleges zenéket.
– Családi előadás lévén a bemutatón a nézőközönség több mint fele kisgyermek volt, akiket láthatóan sokszor elbűvöltek a felhangzó dallamok. Áruljon el egy zeneszerzői kulisszatitkot! Hogyan dolgozott: addig olvasta a szöveget, amíg szinte fejből tudta már, és olvasás közben lejegyezte a kézirat ihlette dallamokat, vagy inkább a rendezői, díszlettervezői koncepció befolyásolta a zeneírást?
– Mindkettő igaz. Az első olvasatra sok téma, zene született meg a fejemben, amelyeket utána már csak le kellett írni és meg kellett hangszerelni. De a rendezői utasítások alapján is születtek vagy épp átalakultak egyes zenedarabok.
– Milyen sorrendben kerültek a kottapapírra a jelenetek kísérőzenéi?
– Alapvetően a szöveget elölről kezdve és benne folyamatosan haladva írtam, de előfordultak „ugrálások” is. Több zenei szimbólum, utalás is van a zenében, amelyek csak úgy tudtak megszületni bennem, hogy a teljes szövegkönyvet végigolvastam.
– A darab zenei hangzása nagyon változatos. Lehet tudni, hány hangszer szólal meg benne?
– Huh, nem számoltam meg. Sok. Vannak vonósok – hegedű, cselló, bőgő, sőt vonószenekar is –, rezek: trombita, kürt, harsona, tuba, ezenkívül például gitár, furulya és természetesen sok ütőhangszer, illetve elektronikai effektek.
– Ezek szerint nem valódi hangszerekkel készült a zenei felvétel.
– Sajnos nem, hanem úgynevezett amplermintákkal. Nekünk, zeneszerzőknek minden darabnál nagy vágyunk a teljes élő hangzás. Ennek sajnos szinte mindig anyagi akadályai vannak. Az aranyecset című darabnak körülbelül kétmillió forintba kerülne az élőzenei felvétele. Ennek ellenére nagyon szeretnénk, hogy egyszer ez is sikerüljön.
– Mit mondana el olvasóinknak a darabbal kapcsolatban?
– Szeretném ajánlani mindenkinek! Nekünk, alkotóknak az a feladatunk, hogy egy ilyen hatalmas magyar kulturális értéket, egy ilyen remekművet, mint Az aranyecset, a saját eszközeinkkel minél közelebb tudjunk vinni a közönséghez. Hogy hatást érjünk el. Hogy a nézőt ne hagyja hidegen a darab, hanem gondolatokat ébresszen benne. De mindenekelőtt az a cél vezérelt, hogy megőrizzük és népszerűsítsük Nemes Nagy Ágnes művészetét.
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. január 30. – február 6-i, 87. évfolyam 3–4. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.
