Mely iskolákat tartjuk a legjobbnak? Ahol a legkiválóbb teljesítményeket mutatják fel a diákok? Vagy ahol a leginkább fejlődnek – önmagukhoz képest? A pedagógusok és az intézmények részéről a legtöbb hozzáadott érték nem feltétlenül ott jelenik meg, ahová már egyébként is jó képességű gyerekeket vesznek fel. Asztalos Györgynek, az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértőjének gondolatai annak apropóján, hogy a kiválóan fejlesztő egyházi iskolák listáját a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium vezeti – amely országos szinten, tehát az összes középiskola tekintetében is dobogós, csupán egyetlen budapesti intézmény előzi meg.
Miért okoz bennem disszonanciát, amikor a legjobb középiskolákról szóló sajtóhírekkel találkozom? Mert a HVG Középiskola 2023 – A 100 legjobb gimnázium című kiadványában szerepeltetett rangsor valójában azon iskolák listája, ahol a legjobban teljesítő diákok vannak. Véleményem szerint ez a sorrend sokkal inkább azt tükrözi, hogy a benne szereplő iskolák mennyire tudnak válogatni a jó képességű diákok között, semmint az ott folyó pedagógiai munka minőségét. [A HVG rangsorolásánál három dolgot vesznek figyelembe: a tizedikes diákok matematika- és szövegértés-kompetenciamérésének eredményeit, a négy kötelező érettségi tantárgyban elért eredményt, valamint az adott iskolából felsőoktatásba bejutó diákok átlagpontszámát. – A szerk.]
Egy iskola teljesítményét és az ott folyó pedagógiai munka minőségét nem lehet azonban pusztán a diákok által elért eredmények alapján meghatározni: a fő kérdés az, hogy mennyire fejleszti az intézmény a tanulóit az ott-tartózkodásuk során. A középiskolák esetében választ kaphatunk erre, ha áttekintjük, hogyan fejlődtek a gyerekek a nyolcadik évfolyamon és a tizedik évfolyamon teljesített eredmények tükrében. Az országos kompetenciamérés adatai alapján azok az iskolák is azonosíthatók, amelyek jobb eredményt érnek el, mint ahogyan az tanulóik korábbi eredményei alapján várható volna, vagyis ezekben az intézményekben az átlagosnál nagyobb az ott folyó pedagógiai munka fejlesztő hatása.
Az Oktatási Hivatal minden évben kiadja azt a listát, amely arról tájékoztat, hogy az elmúlt öt évben mely iskolák hányszor teljesítettek az átlagnál szignifikánsan jobban hozzáadott érték tekintetében. A sorrend összeállításánál a matematika- és a szövegértés-kompetenciamérés eredményeit vizsgálják. Emellett azt is számításba veszik, hogy az intézménybe járó diákoknak átlagosan milyen a családiháttér-indexe (CSHI). [A CSHI olyan komplex mutató, amelyet a kompetenciaméréssel egy időben felvett háttérkérdőívek alapján számolnak. Ezekben olyan dolgokra kérdeznek rá, mint például a család jövedelme, a szülők iskolai végzettsége és a család otthonában lévő könyvek száma – vagyis kiderül belőle, hogy mennyire támogatja a tanulást a diák környezete. – A szerk.]
A kiválóan fejlesztő egyházi iskolák listáján abszolút első helyezett a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium. Az első négy helyen pedig további két evangélikus intézmény is megtalálható még: a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium, valamint a Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium.
Több megállapítást is tehetünk a lista alapján:
- Jól látszik, hogy a fejlesztés nem függ attól, hogy milyen az iskola tanulóinak a családi háttere, amely kiolvasható a különböző CSHI-kből.
- Ezen a listán csak egy, a HVG tízes listáján is szereplő iskola szerepel: a Pannonhalmi Bencés Gimnázium.
- A kiválóan fejlesztő egyházi iskolák listáján a maximális CSHI 1,2. Ez azt jelenti, hogy nem szerepelnek rajta a legjobb válogatási potenciállal rendelkező iskolák (ahol a CSHI 1,5 körüli).
Felmerül a kérdés, hogy mi lehet az oka, hogy a legmagasabb CSHI-vel rendelkező iskolák nem szerepelnek a kiválóan fejlesztő iskolák között. Azt, hogy egy diák milyen eredményeket tud elérni, egyértelműen és dominánsan meghatározza a családi háttér. A HVG listáján elöl szereplő iskolákban a szülők túlnyomórészt egyetemi végzettségűek. (És akkor még nem beszéltünk arról, hogy – a szülők anyagi lehetőségei miatt – az ilyen iskolákban az ott oktató tanárok munkája mellett megjelenik a magántanárok hatása is.) Azt gondolom, hogy az elit iskolákban mindenhol hasonló mértékű a tanárok és a diákok válogatottsága, valamint a háttérsegítség. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg mindenki hasonlóan teljesít, vagyis nemigen lehet az átlagtól szignifikánsan eltérni. Erősen gyanítható, hogy a HVG listáján szerepelő első tíz helyezett között nincs kimutatható eltérés a tanítás színvonalában. A különbséget az adja, hogy mennyire sikerült az intézménynek összeválogatnia a legjobb képességű gyerekeket.
De vajon a fentiek alapján ki lehet-e jelenteni, hogy a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban – amely a HVG szerint az egyházi gimnáziumok rangsorát vezeti – vagy a szarvasi evangélikus gimnáziumban tanítanak-e jobban? A válasz határozottan: nem. Ami biztos: hogy az egyházi intézmények között a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium országos bajnok a hozzáadott pedagógiai érték tekintetében, emellett pedig az országos listán a második.
Ám ez a lista is – mint általában a listák – egyetlen kiemelt szempont figyelembevételével készült. Mivel a pedagógiai munka nagyon sokrétű, eredményességéről egyetlen rangsor sem képes komplex képet adni. Az azonban kijelenthető: minden evangélikus intézménynek célja, hogy diákjai jobb eredményeket érjenek el, mint amennyire előzetesen számítani lehet, de ahhoz, hogy valaki erre a listára felkerüljön, több tényező együttállása szükséges. Ezért van az, hogy az ország közel kilencszáz középiskolája közül matematikából 33 (3,7%), szövegértésből pedig 41 (4%) került a kiválóan fejlesztők kategóriájába. Az evangélikus oktatási intézmények körében ez az arány mindkét kompetenciamérés tekintetében közel 20%: a 16 evangélikus középiskolából három is a legjobbak között szerepel.
A témáról bővebben olvashatnak a szerzőnek a Taní-tani Online portálon megjelent cikkében.
