Meghitten emlékeztek május 16-án a pásztói evangélikusok arra, hogy húsz éve szentelték fel templomukat. Fabiny Tamás elnök-püspök arra biztatta a híveket: ne lankadjanak az azóta is tartó lelki építkezésben.
2001. május 19-e, szombat bekerült Pásztó városának történelmébe, hiszen nagy ívű összefogás eredményeképpen, hosszú évek tervezése és kivitelezése után felszentelhették az evangélikus templomot. Akkor D. Szebik Imre püspököt illette a nemes és szent feladat. Zsúfolásig megtelt a templom a város keresztény felekezeteinek híveivel. Mindenki örült, ünnepelt. Az evangélikusok leginkább annak, hogy végre nem egy iskolai tanteremben kell istentiszteletre összegyűlniük, van saját templomuk.
Eltelt húsz év. Az egykori építők és ünneplők közül sokan már nincsenek közöttünk: eltávoztak vagy eltávolodtak. Érkeztek azonban újak: leszármazottak vagy „tényleg teljesen újak”. Így hát régiek és újak most együtt ünnepelhettek május 16-án, a jeles évfordulón az immáron „nagykorú” hajlékban. A járványügyi szabályok enyhítése lehetővé tette a jelenléti alkalmat, bár nagy és hosszadalmas összejövetelre, vendégségre még nem volt lehetőség. Az ünnep így is meghitt és emlékezetes volt. Ehhez hozzájárult Fabiny Tamás elnök-püspök jelenléte is, aki igehirdetésében tanúságra buzdította a gyülekezetet.
Az ünnepi közgyűlésen a gyülekezet felügyelője, Lőrincz Lászlóné beszámolt az építkezés folyamatáról: az előkészületektől kezdve az 1996-os alapkőletételen és az 1999-es megkezdésen át a 2001-es szentelésig. Minderre emlékeztetnek a templomban kiállított dokumentumok, fényképek, valamint a jubileumra készített – és megvásárolható – emléktárgyak is.
A jelen lenni nem tudó egyházi elöljárók levélben köszöntötték az egybegyűlteket, személyesen a település polgármestere, Farkas Attila szólt, majd a gyülekezet jelenlegi, hetedik éve itt szolgáló lelkésze, Horváth-Hegyi Áron. A sort Fabiny Tamás püspök biztató szavai zárták: azt a reményét fejezte ki, hogy a fiatalodó, gyarapodó gyülekezetnek szép jövője lesz, és nem szabad az építkezést sem lelki, sem fizikai értelemben abbahagyni.
A fiatalok – konfirmandusok – aktív jelenléte és ünnepi énekszolgálata jó bizonyosság erre: „Atyám, két kezedben, csak ott lakhatom, biztonságot csak tőled kapok.”
{showtime 6}
