Határok és hatások a Biblia tükrében

A hivatásgyakorláshoz szükséges folyamatos fejlődés lehetőségét biztosítják a lelkipásztorok számára a lelkészakadémia alkalmai. Az idei őszi együttlétet Mi és ők: határok a Biblia világában címmel rendezték meg október 10–13. között a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban, ahol Joób Máté, a lelkészakadémia vezetője irányításával, Kőszeghy Miklós történész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Ószövetségi Teológia Tanszékének tanára és László Virgil, az EHE Újszövetségi Teológia Tanszékének adjunktusa előadásaival járhatták körbe a résztvevők a témát.

A határaink megállapításához szükségszerű tisztában lenni a saját identitásunkkal is – lett világos a lelkészakadémia idei őszi hétvégéje során. De határ alatt többfélét is érthetünk: ismerünk geográfiai határokat ugyanúgy, mint vallási, etnikai jellegűeket is. Különleges határokat alkotnak még a külső vagy belső kényszerek, a hatások, az elvárások és a döntések. Az egyik terjeszkedése a másik identitására is hatással van, így az ember és ember között, csoportok és közösségek között húzódó határok állandó dinamikus változásban vannak, ami akár feszültségeket is gerjeszthet. Az istengyermekség mint identitás is meghatározza mind az egyént, mind a gyülekezetet. A buzgóság pedig időnként ellenségeskedésbe torkollhat.

Ezek a témák és a nyomukban formálódó kérdések kerültek elő a lelkészek körében az ószövetségi és az újszövetségi példák közös feldolgozása során, Debóra éneke, a „Nehémiás-projekt”, a zsidóság mint népszövetség, valamint Pál és a keresztyén gyülekezetek önmeghatározásának felfedezése kapcsán.

Biblikus teológiai nyitottsággal, Jézus határátlépő „jellemének” örömében figyeltünk a kultúrák találkozására, az én és a mi közösséggé formálódására, a ránk erőltetett ideológiáktól való szabadulásra. Még egy modern zsoltárt is rögtönöztünk közösen. Sétáltunk a pálos kolostor romjainál is,  és az úrvacsora szentségének vételével is éltünk.