Testvéri közösségként, igazi nagy családként voltak együtt a templomban a budafoki evangélikus gyülekezet tagjai július 4-én, amikor dr. Fabiny Tamás elnök-püspök lelkésszé szentelte Sztyéhlik Csabát. A liturgiában az Evangélikus Hittudományi Egyetem képviseletében dr. Varga Gyöngyi tanszékvezető egyetemi docens, „házigazdaként” Hokker Zsolt lelkipásztor segédkezett.
Lelkész barátok, családtagok, a budafoki gyülekezet presbiterei és tagjai, a fogadó gyülekezetek képviselői, nem utolsósorban pedig felesége és három kisgyermeke jelenlétében zajlott Sztyéhlik Csaba ordinációja.
Prédikációjában Fabiny Tamás a lelkészjelölt választott igéjével (Mt 8,8) kapcsolatban kiemelte, hogy a kapernaumi százados által megfogalmazott mondat – némi változtatással – az úrvacsorai liturgiában is szerepel. „A lelkész a lelkek gyógyítója kell, hogy legyen. Ebbe a szolgálatba indulsz, így az igeválasztás nagyon találó” – fogalmazott a püspök. Csaba életútjának főbb állomásai is azt mutatják – tette hozzá –, hogy ő maga is milyen sok helyen tapasztalhatta meg a jézusi szó gyógyító erejét. A lelkészjelölt jövőbeli szolgálati helyeire, Sámsonházára és Pásztóra utalva kiemelte: „Isten ott is szólni fog hozzád, és szólni fog általad, hogy te is gyógyulj, és te is gyógyítsál.”
Az igében elhangzó „nem vagyok méltó” kifejezéssel kapcsolatban Fabiny Tamás hangsúlyozta: egyikünk sem méltó erre a szolgálatra, de Isten kegyelméből ajándékba kapjuk ennek lehetőségét. A tanítványok „focicsapatának” tagjait nem a nagyszerűségük miatt választotta ki Jézus, „hanem azáltal váltak nagyszerűvé, hogy Jézus szolgálatába állhattak. Önmagunktól mi is alkalmatlanok lennénk, ő mégis alkalmassá tesz minket, és hiszem, hogy csodát tesz általunk, így áldja meg Isten a te szolgálatodat” – zárta igehirdetését az elnök-püspök.
Az eskütétel és a szentelés után az istentisztelet úrvacsorai közösséggel zárult. A köszöntések sorában dr. Fabiny Tamás tolmácsolta dr. Fábri György egyházkerületi felügyelő üdvözletét, és átadta az egyházkerület ajándékait. Varga Gyöngyi a hittudományi egyetem képviseletében a kapcsolatok fontosságáról beszélt. Keczkó Pál, a Budai Egyházmegye esperese Csaba konstruktív, alázatos, de előremutató munkáját köszönte meg, amelyet az ifjúsági munkáért felelős egyházmegyei presbiterként végzett. Németh Zsolt országgyűlési képviselő azt a reménységét fogalmazta meg, hogy a most induló lelkész nyomán is többen indulhatnak majd el a szolgálatba. A Sámsonházai Evangélikus Egyházközség nevében Pálik Pál, a pásztói gyülekezet nevében Lőrincz Lászlóné felügyelő fordult közösségeik leendő lelkipásztorához, a budafoki gyülekezet nevében pedig Bujdosóné Sztruhár Szilvia búcsúzott a „mi Csabinktól”.
Hokker Zsolt lelkész rövid, személyes hangú köszöntője után a gyülekezet karantén-kamarakórusa, a KiFLi (kántor, felügyelő, lelkész) énekelt. A „Most, most még ifjú korodban…” kezdetű, háromszólamú művel indították útjára a frissen ordinált lelkészt, különös tekintettel az ének refrénjére: „Fenn ragyogva élted napja, / Jöjj az Úrhoz szaporán, / A Megváltó szent ügyéért / Munkálkodj későn, korán!”
Sztyéhlik Csaba 1989. október 13-án született Budapesten. Óbudán nőtt fel, és az ottani evangélikus gyülekezethez tartozott. 2004 szeptemberétől a Deák Téri Evangélikus Gimnázium diákja volt. Az óbudai ifjúsági élet Hokker Zsolt pásztorolásával, valamint a gimnáziumi tapasztalatok erős és biztos alapot adtak számára a pályaválasztáshoz. 2008 szeptemberében az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) teológus-lelkész szakán kezdte meg tanulmányait. 2012-től kapcsolódott be a Budafoki Evangélikus Egyházközség hitoktatói és ifjúsági munkájába. 2014-ben házasságot kötött Bérces Zsófiával, és Budafokon kezdték meg közös életüket. 2015-től az EHE katekéta-lelkipásztori munkatárs szakán folytatta tanulmányait, 2018-ban szerzett diplomát. 2016-ban született meg első gyermekük, Lukács, 2018-ban Lóránd, 2020-ban Lana. 2018 szeptemberétől folytatta lelkipásztori tanulmányait, majd hatodévét a budafoki gyülekezetben töltötte. Elhívásában és szolgálatában meghatározó igeszakasz az ordinációjára is választott Mt 8,8 kiemelt része: „Uram, nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj…”
„Az ordináció legmegrendítőbb pontja az volt, amikor a püspök úr kézrátétele után elhangzott: »…felhatalmazlak és kötelezlek az ige hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására, és küldelek, hogy hirdesd az evangéliumot minden teremtménynek…« Ezenfelül pedig jó volt megélni a testvéri közösséget” – fogalmazta meg érzéseit a szentelés után.
