Miért (ne) tanuljanak a lányok?
Néhány napja elkezdődött a tanév, ki meghatódva, ki megkönnyebbülve, ki aggódva engedte iskolába gyermekét, a lehető legtermészetesebb módon lányokat és fiúkat egyaránt. Ritkán gondolunk bele, hogy az oktatás nem mindenhol ennyire magától értetődő, legalábbis nem mindenkinek: sok leánygyermek számára elérhetetlen lehetőség, hogy akár csak alapfokú oktatásban is részesüljön. Miért kérdés ez ma még, a 21. században, és hogyan érint ez bennünket Magyarországon? Érint-e egyáltalán?
„Vasárnap hazaindultam az egyetemről, ahonnan menekültek a diákok. A rendőrség evakuálta az épületet, a tálibok megverték azokat a nőket, akik nem viseltek burkát. Tömegközlekedéssel nem tudtam hazajutni, a taxik sem vittek nőket. Ahogy hazaértem, az első dolgom az volt, hogy a testvéreimmel közösen elrejtettük a személyi igazolványunkat, a diplománkat és a bizonyítványainkat” – olvasható a The Guardian riportjában egy afgán egyetemista beszámolójában a tálibok kabuli hatalomátvétele után.
32 millió lánnyal kevesebb gyerek az iskolapadokban
Amióta Afganisztán újra a nemzetközi figyelem középpontjába került, sokat olvashatunk az afgán nők helyzetéről, jogaiktól való megfosztottságáról. Bár a tálibok szóvivője kijelentette, hogy a nők folytathatják tanulmányaikat, és dolgozhatnak, sokan attól félnek, hogy ez csak üres ígéret, mert még emlékeznek arra, mi történt 1996-ban, amikor a tálibok átvették az uralmat Kabul felett: a nőktől elvették a tanulás lehetőségét – nemcsak a felsőoktatásban –, sokan a munkájukat sem folytathatták, sőt az alapvető jogaikat is korlátozták, például nem jutottak megfelelő orvosi ellátáshoz. Négy fal közé szorítva éltek, férfi kísérő nélkül nem hagyhatták el otthonukat. 1998-tól a hétévesnél idősebb lányok nem járhattak iskolába. Bár az otthoni tanulás nem volt tilos, a lányok oktatása zárt ajtók mögött, titokban zajlott. A nők egyre mélyebb szegénységbe és reménytelenségbe süllyedtek, ilyen körülmények között a boldoguláshoz szükséges alapvető képességeket és tudást sem tudták megszerezni.
Nem Afganisztán az egyetlen ország, ahol „problematikus” a leánygyermekek oktatása, az UNICEF adatai szerint a világon 32 millió lány marad ki az alapfokú oktatásból. A szűkös anyagi körülmények között élő sokgyermekes családok inkább fiúgyermekeiket küldik iskolába, míg a lányok a házimunkában, a vízhordásban, a testvéreik nevelésében, a pénzkeresésben segítenek. Talán nem is gondolnánk rá, de sok helyütt a havi menstruációjuk miatt maradnak ki a lányok az oktatásból, higiéniai eszközök hiányában ugyanis egyszerűen nem tudják elhagyni otthonukat. Azok a lányok, akik mégis elkezdhetik az iskolát, gyakrabban lesznek megkülönböztetés és erőszak áldozatai, és közülük minden negyedik idő előtt félbeszakítja tanulmányait.
A cikk folytatása a Kötőszó blogon olvasható.