Szoktam vagy rászoktam?

Olykor-olykor, ha az élet lecsendesedett körülöttünk, a konyha összetakarítva, a srácok lefekvéshez készülődnek, a feleségemmel megiszunk egy deci bort. Ezzel mintegy jelezzük, hogy mára már nem tervezünk semmit, nincs hajtás, csak beszélgetés, olvasgatás vagy tévénézés, rosszabb esetben rövid „kütyüzés”, böngészés a mobilon, de semmi komoly. A laptop lezárva, mára már nincs más, csak a pihenés. A többi ráér holnap.

A „száraz november” [a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány 2016-ban elindított egy hónapos kihívása, amelynek során a résztvevők nem isznak alkoholt, és értékelik italfogyasztással kapcsolatos szokásaikat – a szerk.] elgondolkodtatott. Az én esetemre is vonatkozna az egy hónapig nulla korty alkohol? Mit jelent, ha néha az esti rendrakás után nem iszom meg a feleségemmel azt az egy deci vörösbort? Semmit, megy tovább az élet. De akkor miért fontos? Miért kap jelentőséget, hogy valamit nem teszek meg, valamire nemet mondok?

Persze megértem az okot. Ha valakinek kényszer az ivás, akkor az ő számára ez igazi kihívás, és akár segítség is lehet. Nála célja van a dolognak. Nem akarom a függőségek iszonyatát kisebbíteni – látom, hogyan zúz szét emberi sorsokat, kapcsolatokat. És ismerem Pál apostol figyelmeztetését is: „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Kor 10,12) Ilyen értelemben jónak, hasznosnak tartom az önmagammal való szembenézést: mennyire vagyok függő?

Bevallom őszintén, ha egy hónapig nem élném meg ezt a rítust, hiányozna. De nem az alkohol, hanem a mozdulat, ahogyan kitöltöm a feleségemnek és magamnak azt a pár kortyot, sajtot szeletelek hozzá, vagy sós mogyorót teszek egy tálkára, és ahogy a párom mellé telepszem. Nem az alkoholról mondanék le, hanem ezekről a meghitt percekről is. (Persze helyette lehetne, mondjuk, kakaót inni. Kérdés, hogy akkor meg nem a túlzott cukorbevitel lenne-e a baj. Vagy üres teát, de az meg nem ízlik.)

Azt is lehet mondani, hogy számomra az egész lényegtelen, a „száraz november” mozgalom célközönsége nem én vagyok, és kész. De ennél a kézlegyintésnél többet ér a kérdés. Fontos hangsúlyozni, ha egy hónapig nem iszom bort? Miért? Hogy bebizonyítsam magamnak, hogy nem vagyok függő? Vajon az, hogy valamit csinálni szoktam, egyben azt is jelenti, hogy rászoktam?

A cikk folytatása a Kötőszó blogon olvasható.