Az ausztriai magyar gyülekezeteket látogatta meg a május 21–22-i hétvégén Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Bécsben az egyik osztrák gyülekezetben is igét hirdetett, Grazban pedig az istentisztelet keretében Szeitl-Eibinger Zita lektori szolgálatának kibővítését és megáldását ünnepelte a közösség.
Az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet – tagjainak magyar identitásából fakadóan – egyszerre „sziget” és „híd” az Ausztriai Evangélikus Egyházban. Diaszpóragyülekezetként küldetése, hogy magyar nyelven hirdesse az evangéliumot. Ezzel segíti a hozzájuk érkezők beilleszkedését.
A gyülekezet feladatköre az egész ország területére kiterjed. Bécsben, a Feltámadás-templomban (Auferstehungskirche) és Grazban, a Megváltó-templomban (Heilandskirche) havonta van istentisztelet, az alkalmakat mindig szeretetvendégség követi. A lelkész – 2018 szeptembere óta Wagner Szilárd – magyar és kétnyelvű szolgálatokat végez. Örömteli hír, hogy a keresztelések száma általában meghaladja a temetésekét.
A gyülekezet eredeti, a magyarországi rendszerváltást megelőző küldetése erősen átalakult. Jelenleg is fontos a közösségépítő funkció, bár a tagsága állandóan változik. Bécsben elsősorban fiatal felnőttek, középkorúak és az idősebb korosztály tagjai látogatják az alkalmakat, Grazban sok a fiatal, kisgyermekes család.
A mai gyülekezet jogelődje az Ausztriai Magyar Evangélikus Lelkigondozói Szolgálat, amely a létrejöttekor még nem integrálódott szervesen az osztrák egyházba. Ennek élére 1956-ban nevezték ki Szépfalusi Istvánt menekültgondozó lelkészként; feleségével, Szépfalusi-Wanner Marthával együtt évtizedeken át támogatta az Ausztriába menekült magyarokat. A gyülekezet hivatalosan 2003-ban alakult meg az Ausztriai Evangélikus Egyház részeként.
Fabiny Tamás elnök-püspök ausztriai látogatása szeretetvendégséggel kezdődött a bécsi Feltámadás-templomban. Nyitóáhítatában a püspök az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Ez nemcsak milliók együttes cselekvését jelentheti, hanem a szűk körben végzett imádságot is, „ha ketten vagy hárman egyetértenek Jézus nevében” (Mt 18,18–20 alapján). De az összefogás a nagycsaládban, a helyi és a nemzeti közösségekben is létrejöhet. Ehhez együttes elhatározásra van szükség. A közelmúltban elhunyt Görgey Gábor író Nincs közös akarat című versében erről így ír:
Valahányszor minden lakó
Egyszerre sóhajt,
A bérház fölemelkedik,
Mint egy kivilágított léghajó,
Csakhogy egyszerre sohasem
Sóhajt minden lakó,
Ezért nem emelkedik föl a bérház,
Mint egy kivilágított léghajó.
Az áhítat után néhány fontos, a Magyarországi Evangélikus Egyházat érintő kérdés került elő irányított beszélgetés keretében, de szó esett történelmi, egyháztörténeti témákról is.
A tartalmas délután folyamán szóba került két olyan kezdeményezés is, amely az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezetből indult ki. Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójáról 2016-ban a gyülekezet a menekülteket segítő lelkész, Szépfalusi István tevékenységének bemutatásával emlékezett meg egy korabeli dokumentumokat és fényképeket bemutató kiállítással. A reformáció ötszázadik évfordulójához, 2017-hez kapcsolódva pedig elkészült a bécsi Kunsthistorisches Museumban (Szépművészeti Múzeum) őrzött, 1538–1540-ből származó mömpelgardi oltár kicsinyített, pontos másolata. [A gyülekezet tagjának, Páll Csilla művészettörténésznek a kezdeményezésére a replika a Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Karának faipari tanüzemében készült. Páll Csillával interjú olvasható az Evangélikus Élet 2019. november 17–24-i számában Képes evangélium hazai vándorúton címmel. – A szerk.] Felmerült, hogy a kiállítást magyarországi gyülekezetekben és intézményekben is érdemes lenne bemutatni, illetve az oltármásolat is – 2019 után ismét – útra kelhetne.
Másnap, Rogate vasárnapján előbb a főváros ottakringi (osztrák) gyülekezetében – ahol Wagner Szilárd igazgató lelkészként szolgál –, a Márk-templomban a délelőtti istentiszteleten folytatódott a szomszédság tematikáját feldolgozó prédikációsorozat. Az alapige (Mt 5,23–36) kapcsán Fabiny Tamás itt azt emelte ki, hogy a szomszédok közötti kapcsolatokban – legyen szó akár országokról, akár egyházakról –az egyháznak a megbékélés ügyét kell szolgálnia. A 20. század ökumenikus kezdeményezései, szervezetei örvendetes módon hozzájárultak a felekezetek közötti együttműködéshez és a párbeszédhez. Az ukrajnai válság is rádöbbent a szomszédok békétlenségének tragikus következményeire. A Hegyi beszéd példája szerint nekünk, keresztényeknek a béke szolgálatába kell állnunk. Úgy tölthetjük be ezt a küldetést, ha mi magunk is megbékéltünk.
A látogatás záróakkordjaként Fabiny Tamás a grazi magyar gyülekezetben is látogatást tett. A Megváltó-templomban az imádság fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egyes ember imádságos gyakorlata mellett az egész egyház életét az Istenhez való közeledésnek kell meghatároznia. Imádságunk legyen ökumenikus, hassa át az egymásért vállalt szolidaritás. Vegyük komolyan Pál apostol szavait: „…szüntelenül imádkozzatok…” (Lk 21,36)
Ezen az úrvacsorai istentiszteleten került sor Szeitl-Eibinger Zita lektori szolgálatának kibővítésére is – ezután önálló igehirdetéssel és az úrvacsorai ünnep vezetésével is szolgálhat a közösségben.
A lektori („felolvasói”) szolgálat az ausztriai – és a németországi – evangélikus egyházban az egyház által elismert önkéntes feladat. Az istentiszteleten elhangzó igék, imádságok felolvasása természetesen minden gyülekezeti tag számára lehetséges; az ezt meghaladó tevékenységre a lektor szervezett egyházi képzések keretében készül fel. A teológiai kurzusok elvégzése önálló istentiszteletek tartására, saját prédikációk készítésére, kazuális szolgálatok elvégzésére és az úrvacsora kiszolgáltatására jogosítja. A lektort a gyülekezet presbitériuma bízza meg, így szolgálata egy konkrét gyülekezethez kötődik, és a gyülekezet lelkészével szoros együttműködésben valósul meg.
Szeitl-Eibinger Zita Budapesten született 1988-ban, Érden nőtt fel négygyermekes család első gyermekeként. Tizenhárom éves kora óta végzett kántori szolgálatot Érden, Budakeszin és Budahegyvidéken. A grazi Kunstuniversitäten (Művészeti Egyetemen) végzett zongora, orgona és kamarazene szakon. Diplomamunkáiban Peter Eben Hiob (Jób) orgonaciklusát, illetve a Jákob álma című zeneművet ismertette. Jelenleg zenetanárként dolgozik egy stájerországi zeneiskolában. 2017 óta végez lektori szolgálatot az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet grazi közösségében.
