A Magyarországi Evangélikus Egyház is több előadóval képviseltette magát azon az ökumenikus konferencián, amelyet ma rendeztek a Pannonhalmi Főapátságban. A program Kurt Koch bíboros magyarországi látogatásának második nyilvános eseménye volt. A Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke június 7. és 10. között tartózkodik hazánkban. Az alábbi beszámolóban az Isten és a világ – Vendégségben az Ige asztalánál című tanácskozás evangélikus megszólalóinak előadásait foglaljuk össze.
A tanítványok egysége szükséges ahhoz, hogy a világ hinni tudjon – fogalmazott köszöntőjében Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) nyugalmazott professzora. Beszédében kiemelte: meg kell tanulnunk a hitünkről és annak hagyományairól úgy beszélni, úgy kérdezni egymást, mint akik egy test tagjai vagyunk, akiknek a különbözősége nemcsak teher, hanem ajándék is egyben. Hiszen mindannyian az egy Úr vendégei vagyunk az Ige asztalánál.
A periféria jelentősége
Az egyházról és a világról szólt előadásában Fabiny Tamás. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke két alapvető kérdést tett fel: hol van Isten a világban, és hol van az egyház a világban?
Fabiny Tamás rámutatott: a teológia – a Szentírás nyomán – mind a mundus, mind a saeculum tekintetében keresi a választ az elsőre. Mindkét latin fogalom a világot jelöli: az „itt és most” valóságát, illetve az adott korszak belátható idejét. Az evangéliumokból tudjuk, hogy az ígéret beteljesüléséhez Isten nem egy nagy, hanem egy kicsiny népet választott. Jézus nem a Római Birodalom fővárosában, hanem egy távoli provinciában született, ott is egy kisvárosban, ráadásul egy istállóban. Jézus halála pedig ugyancsak a város falain kívül történt – hívta fel a figyelmet felszólalásában Fabiny Tamás.
Hol van az egyház helye? Ha hiteles választ várunk, azt kell mondanunk: nem a hatalmi központokban, hanem a periférián. Ezért az egyháznak nyitottnak kell lennie a világra. Ha az egyház nem a világban van jelen, akkor eltorzul, megromlik, csak önmaga körül forog. Isten nem kizárólag az egyházat szereti, hanem a világot.
Az önmagába zárkózó egyház helyett a másikért élő egyház a hiteles út – mutatott rá az evangélikus elöljáró. Mivel a bűn és a szenvedés is a világban van, ezért a megváltás is a világra irányul – ezért az egyháznak is ott kell lennie, ahol Isten és Krisztus van: a világban. Az egyház feladata, hogy megjelenítse Krisztust a világban, ami nem csupán a vigasztalást jelenti, hanem a struktúrák átalakítását is. Dietrich Bonhoeffer mártír teológus példája ma is, ebben is érvényes – hangsúlyozta Fabiny Tamás.
Előadása végén a püspök öt pontba szedve mutatta be azokat az ökumenikus távlatokat, amelyeket a katolikus és az evangélikus egyház közös dokumentumai rögzítenek. A koinónia – az úrvacsorai közösséget is magában foglalva – az egyházak látható egységének megvalósulására irányul. A leiturgia az egyházaknak az istentiszteleti, liturgiai formákon keresztül történő közeledése. A diakónia az elesettek és rászorulók irányában tanúsított közös felelősségvállalás. A martüria a Krisztusról szóló tanúságtétel – akár az élet odaadásának árán is (az új budakeszi evangélikus templom koncepciója is ezt emeli ki). A kérügma lényege pedig, hogy az egyház minden korban meghirdeti Krisztus kereszthalálát és feltámadását, és missziói lélekkel hív mindenkit a Krisztussal való közösségbe.
Tizenegy dokumentum egy kötetben
A délutáni könyvbemutató-szekcióban Orosz Gábor Viktor ismertette az Úton az egység felé című könyvet. A Luther és a Vigilia Kiadó közös gondozásában készült, megjelenés alatt álló kötet a római katolikus és evangélikus egységkeresés dokumentumait tartalmazza. Az EHE docense előbb az ökumenikus mű szerkesztőinek levelezéséből vett idézetekkel szemléltette a közös munkálkodás légkörét, majd összefoglalta a 660 oldalas kiadvány tartalmát, felsorolva a benne található tizenegy dokumentumot. A magyar fordítások többségét evangélikusok készítették, a szerkesztők pedig arra törekedtek, hogy egységes szóhasználatot alkalmazzanak, amely mindkét fél számára érthető. Az egységkeresés során elkészült szövegek iránymutatást jelenthetnek a megvalósulás felé vezető úton. Orosz Gábor Viktor külön kiemelte a dokumentumok hazai vonatkozásait, mivel azok előkészítésében magyar evangélikus és római katolikus teológusok is részt vettek. Végül köszönetet mondott a szerkesztőknek és a két kiadó vezetőjének.
A lelkiség megélése mindannyiunk közös öröksége
Béres Tamás, az EHE rektorhelyettese előadásában arról a „gyönyörű egyetemes közösségről” beszélt, amelyet teremtettségünk elfogadása jelent. A „Laudato si'…” enciklikát méltatva hangsúlyozta: annak tartalma és még inkább a lelkisége új közös pontot adhat az ökumenikus gondolkodásban. Az egyházban az ortodoxia mellett szükség van az ortopátiára is, azaz az érzelmek, a lelkiség megélésére. Ennek egyik oka, hogy az ökumené jelentős része ezen a szinten történik. A másik ok, hogy Isten és a világ szétválasztásáról és kapcsolatáról nemcsak teológiai művek szólnak érvényesen, hanem szubjektív, személyes hangvételű írások is. Harmadrészt az ortopátia írja le Isten és a világ viszonyát – összegezte az előadó.
A „Laudato si'…” kezdetű enciklika az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb teológiai fordulatát hozta, az antropológia irányából közelítve, amely nélkül nem tudunk beszélni Istenről. Az enciklika egészen konkrét módon beszél az ökológiai megtérésről, az Atya szeretetéből kapott világ ajándékként való elismeréséről. A hívő ember nem kívülről nézi a világot, hanem felismeri azokat a kötelékeket, amelyek őt a teremtett világhoz fűzik.
Béres Tamás rámutatott: az ortopátia mindannyiunk közös öröksége, amely itt áll előttünk megvalósításra várva. Ezzel a háttérrel kell megpróbálnunk dogmatikai kérdésekről beszélni.
Egy asztal körül az ökumené reményéről
A konferenciát német nyelvű kerekasztal zárta Kurt Koch bíboros mellett Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia professzora és Orosz Atanáz görögkatolikus püspök részvételével. A meghívottakat Görföl Tibor, az Úton az egység felé című kötet szerkesztője kérdezte többek között az egyházak szétszakítottságával kapcsolatos fájó érzésekről, az egységnek az etikai kérdések terén tapasztalható hiányáról és a beszélgetőpartnerek ökumenével kapcsolatos reménységéről. Kurt Koch bíboros hangot adott azon vágyának, hogy 2030-ban az Ágostai hitvallás megfogalmazásának ötszázadik évfordulója újabb lehetőséget adhat az ökumenikus közeledésre és a közös ünneplésre. Fabiny Tamás hangsúlyozta: az Istennel való kapcsolat a központi kérdés, annak kell az etikai gondolkodásunkat és a gyakorlatunkat is meghatároznia.
Az előadásokban gazdag napot ökumenikus vesperás zárta a hazai történelmi egyházak vezetőinek szolgálatával.
* * *
Kurt Koch bíboros meghívását az MEE elnöksége, Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő kezdeményezte két évvel ezelőtt, kettős céllal. Egyrészt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében, amikor az MEE is az úrvacsora jegyében alakította és alakítja azóta is programjait, a lehető legmagasabb szinten szerettek volna párbeszédet folytatni az eukharisztia közös megélésének lehetősége kapcsán. Másrészt fontosnak tartották, hogy az az egyházi vezető, aki talán a legátfogóbban látja a világ keresztény közösségének helyzetét, nyilvánosan, világi közegben is megszólaljon arról, mit gondol kontinensünk jövőjéről a jelen helyzetben, amikor a korszellem láthatóan nem kedvez a keresztény hit és értékek érvényesülésének, mégis egyre több helyen hivatkoznak Európa keresztény gyökereire. (Prőhle Gergelynek a bíborosi látogatást beharangozó cikke itt olvasható.)
Kurt Koch bíboros magyarországi látogatásának első napján a Habsburg Ottó Alapítvány Európa eszmei alapjai című konferenciasorozatának kezdő eseményén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen rendezett Kereszténység és politikai mozgástér a 21. században című konferencián vett részt. (Az eseményről szóló összefoglaló itt olvasható.)
A négynapos út második felében a Szentszék magas rangú tisztségviselője a három magyarországi történelmi egyház vezetőit keresi fel – a program zárásaként az MEE székházába is ellátogat majd, ahol az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött eredeti, saját kezűleg írt, német nyelvű Luther-végrendeletet is megtekinti.
