Történelmi pillanatnak lehettek részesei június 12-én a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium diákjai, pedagógusai és mindazok, akik részt vettek az intézmény csendesnapján. A miskolc-belvárosi evangélikus templomban ez alkalommal írták alá a Kossuth-iskola és az Eperjesi Közös Igazgatású Evangélikus Iskola együttműködési megállapodását, megpecsételve a két intézmény baráti kapcsolatát.
A miskolci és az eperjesi (Prešov, Szlovákia) evangélikus iskola vezetői, Vígh Roland és Marián Damankoš azt tűzték ki célul, hogy elősegítsék és elmélyítsék a diákjaik és kollégáik közötti kölcsönös megértést, egymás jobb megismerését és elismerését. Az intézményeik közötti kapcsolatot igyekeznek minden lehetséges módon tartalmassá és élményszerűvé tenni: kulturális és tudományos rendezvényekkel, projektmunkákkal, cserelátogatásokkal és egyéb programokkal, amelyek a személyes kötődéseket is erősítik.
A két iskolának azt a szándékát, hogy őszinte lelki és szakmai kapcsolatot építsenek ki, ezzel is erősítve keresztény hagyományaink ápolását, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Peter Mihoč, a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Keleti Egyházkerületének püspöke is megerősítette aláírásával.
A történelmi előzményekről elmondható: 1873-ban kezdte meg a munkáját az evangélikus tanítóképző intézet Eperjes városában, az evangélikus kollégium részeként. Az első világháború végén, 1918-tól csehszlovák megszállás alatt fejezték be az intézmény utolsó tanévét „a kedves Eperjesen”, majd a trianoni döntés következtében a határokon kívül került városból Miskolcra költözött a tanítóképző, illetve az addig szintén Eperjesen működő jogászképzés. Az evangélikus tanítóképző épületét – amely most a gimnázium főépületeként szolgál – 1928-ban avatták fel.
Az ünnepségen Vígh Roland igazgató ismertette az iskola száznyolcvanöt évre visszatekintő múltját és a két intézmény közötti főbb kapcsolódási pontokat. Elmondta: régi vágyuk teljesül azzal, hogy baráti kapcsolatot építenek ki az eperjesi iskolával.
Marián Damankoš eperjesi igazgató rámutatott: a jelenben is van hasonlóság a két evangélikus oktatási intézmény között, hiszen mindkét helyen három szinten zajlik az oktató-nevelő munka: óvodában, általános iskolában és középiskolában. Az evangélikus iskolák alapítóinak az volt a céljuk, hogy egy helyen oktassák a gyermekeket mindarra, amit az adott kor kíván. A 21. században az egymás és a világ iránti felelősség a legfontosabb kérdés – állapította meg az intézményvezető.
Miskolc polgármestere, Veres Pál a két intézmény közötti együttműködést méltatva elmondta: a városban erős az evangélikus közösség, erre támaszkodni kell. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés hosszú távú és sikeres lesz, sok barátsággal, találkozással és emberi kapcsolattal.
Az eseményen köszöntőt mondott Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A professzor felelevenítette, milyen szerepet játszott az eperjesi evangélikus kollégium abban, hogy Miskolcon jogászképzés indulhatott. Véleménye szerint a megállapodás új dimenziókat nyit Miskolc és Eperjes kapcsolatában.
„Szeretnék bízni abban, hogy ma olyan ajtók nyílnak meg, amelyek által baráti kapcsolat alakul ki, bizonyos értelemben túllépve a határon, és a múlt nem bélyegzi meg a jövőt” – mondta beszédében Peter Mihoč püspök. Kiemelte a kapcsolódás, a kapcsolatok fontosságát a vallások, nemzetek, emberek között, hozzátéve, hogy a most megkötött együttműködés új lehetőséget jelent a két város egyházi közösségei és iskolái között is; a diákok a jövőt is jelentik.
A megszólalók sorát Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke zárta. A határon átnyúló együttműködés kapcsán kifejtette, hogy bár több nyelven is lehet kommunikálni, de a keresztény emberek számára van közös nyelv: a vallás nyelve. Az emberek meg tudják érteni egymást a Szentlélek által. Abban bízik, hogy az egyházak ebben a megértésben tudnak jó példát mutatni. „Fontos, hogy megértsük egymást, és testvérként tudjunk egymás mellett élni” – emelte ki a püspök. A miskolci diákokat Eperjes minél többszöri meglátogatására buzdította, illetve arra, hogy lássák szívesen az onnan érkező vendégeket, hogy ez a kapcsolat minél gyümölcsözőbb legyen.
Az ünnepélyes aláírást kétnyelvű – magyar és szlovák – istentisztelet követte Fabiny és Mihoč püspöknek, valamint a két oktatási intézmény iskolalelkészének, Pethő Juditnak és Matej Oráčnak a szolgálatával. A záróimában a magyarok a szlovákokért, a szlovákok pedig a magyarokért imádkoztak.
A napot Pál apostol gondolata kísérte végig (Fil 2,4): „…senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”
