A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata Benczúr László építésznek, számos evangélikus templom tervezőjének, az Északi Evangélikus Egyházkerület tiszteletbeli felügyelőjének munkásságát Építőművészeti Díjjal ismerte el, amelyet október 18-án adtak át a testület irodaházában.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata Benczúr László munkásságának elismerését az alábbi laudációval indokolta:
„Benczúr László Ybl Miklós- és Europa Nostra díjas, Csonka Pál-éremmel kitüntetett építész magas színvonalú alkotói tevékenységében megmutatkozó környezeti érzékenysége, a közösség igényeit mindig előtérbe helyező épületei és munkaetikájában tükröződő személyes értékrendjének példaértékű megnyilvánulása, valamint aktív közéleti szerepvállalása elismeréséül.”
„Benczúr László munkái között szerepelnek autószalonok, irodaházak, ipari épületek, filmstúdió, színház- és kiállítási termek. Van azonban az építőművészetnek egy egészen sajátos területe, ahová a dolgok természetéből fakadóan csak kevés tervező juthat el. Ez pedig a templomépítészet. Ő ezen a téren is kiemelkedőt alkotott” – fogalmazott a Luther Kiadó gondozásában Benczúr László építészete címmel 2013-ban megjelent kötetben Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke.
Ahhoz, hogy a magyarországi kortárs templomépítészet meghatározó munkáit megismerjük, elég, ha a budapesti Németvölgyi úti evangélikus-református kápolna, a zombai, a balatonfüredi, a kemenespálfai, a budahegyvidéki, a szarvaskendi, az encsi, az idei évben felszentelt budakeszi evangélikus templomra vagy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának és a Budapesti Egyetemi Gyülekezetnek is helyet adó Lágymányosi Ökumenikus Központra gondolnunk. Közös vonásuk nemcsak a tervezőépítész személye, hanem az is, hogy e szakrális terek kialakítását szemlélve azzal találkozunk, hogy az építészeti irányelvek nemcsak az Isten–ember, hanem az ember–ember közötti, gyülekezeten belüli kapcsolatot is hivatottak erősíteni. Ugyanakkor nemcsak „befelé” hirdetik a közösség igényét, hanem megjelenésükben, települési arculatukban is a megszólító, hívogató egyház képét viselik.
E tudatos, a közösség tagjaira figyelő személet hátterében az az építészeti alázat áll, amelyről Benczúr László így vallott a hetvenötödik születésnapja alkalmából készített interjúban: „Templomaimnál nem az építészeti bravúrokat helyeztem előtérbe, sokkal inkább azt, hogy az épület minél inkább az adott közösség igényeit tudja kiszolgálni.”
S bár vitatható kérdés, hogy nem számít-e építészeti bravúrnak, ha valaki úgy tervez szakrális épületet, hogy az a jelen és a jövő közösségeit is letisztult, méltó és befogadó módon szolgálja ki, abban biztosak vagyunk, hogy az Ybl- és Prima Primissima díjas építész evangélikus templomai gyülekezeti tagjaink sokaságának váltak második otthonává.
A Magyar Művészeti Akadémia tagozatai évente két-két személy részére ítélnek oda díjat, amelyek közül egy határon túli vagy diaszpórában élő művész, illetve művészetelméleti szakember elismerésére szolgál. A díjazottak számára a tagozati díj lehetőséget biztosít az akadémia köztestületi tagságára.
