A magyarországi vallási turizmus fejlesztését elősegítő szervezet alakult december 1-jén Budapesten. A kormány, a történelmi egyházak és a Magyar Turisztikai Ügynökség összefogásával létrehozott Nemzeti Vallásturizmus Tanács célja, hogy a vallásturizmus 2030-ra a magyarországi turizmus kiemelt elemévé váljon, és a hazai vallási turisztikai kincseket a nagyvilág is megismerje.
A vallási turizmus tulajdonképpen már az ősatyákkal elkezdődött – vetette fel az alakuló ünnepségen elmondott beszédében Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Ábrahám is zarándok volt, aki Isten parancsának engedelmeskedve „feljött Egyiptomból a feleségével és mindenével együtt” (1Móz 13,1) az ígéret földjére. Tette mindezt úgy, hogy közben tudatában volt Isten szüntelen jelenlétének. Mert „nem az állandó úton levés tesz egy személyt vagy egy népet zarándokká, hanem Isten jelenlétének felismerése” – fogalmazott az elnök-püspök. Utalt az evangélikus bibliaolvasó Útmutató aznapi igéire is, melyek egyfelől azt a kérdést vetik fel, hogy mi értelme van a vándorlásnak, ha az Úr nem jön velünk (2Móz 33,15), másrészt pedig arra emlékeztetnek minket, hogy amiképpen egy turistacsoport is az elöl haladó idegenvezetőt követi, és figyeli az ő magyarázatát, úgy a jó pásztor is előttünk jár (Jn 10,4).
Fabiny Tamás kiemelte: az egyházak példát tudnak adni a vendégszeretetre. Elismeréssel szólt az alakuló ülésen az egyházi turisztikáról bemutatott imázsfilmről, ugyanakkor sajnálattal jelezte, hogy egyetlen evangélikus vonatkozású képet sem látott benne. Ő maga azonban szólt turisztikailag is fontos evangélikus helyekről, mindhárom egyházkerületből kiemelve egy-egy helyszínt. Északkeleten Tállya, Monok, Sátoraljaújhely és környéke kiváló Kossuth-zarándoklatra adna módot, Pesten az Insula Lutherana – lutheránus sziget – a Deák téri templommal, múzeummal, könyvesbolttal és iskolával önmagáért beszél [nyitóképünkön – a szerk.], nyugaton pedig ott van Sopron, ahol az éppen száz évvel ezelőtt zajlott népszavazás eredményét elsőként az evangélikus templom harangjának szava adta hírül.
A kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja, testi, szellemi és lelki összetettségében. Mint mondta, a vallási turizmus fejlődése elsősorban a kegyhelyeket felkereső embereknek jó. Emellett azonban jó az egyházaknak, amelyek eddig nem tudták kiaknázni turisztikai lehetőségeiket, és ezentúl állami támogatást is kapnak majd a kegyhelyek működtetéséhez. Végső soron pedig a vallási turizmus fejlődése jó az egész országnak, hiszen nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy a turisztika vallási ágazata is professzionálissá váljon.
Szontágh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatója, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára a téma kapcsán összeállított intézkedési tervről elmondta: az ország területén található négyezer vallási értékkincset három kategóriába sorolták. Az olyan „zászlóshajóknak”, mint például a Mátyás-templom, jelenleg is magas a látogatottságuk. Az úgynevezett „értékkincsbővítők” jól működnek, de azért érdemes rájuk irányítani az emberek figyelmét. A harmadik kategóriába pedig az „értékkincs-kiegészítők” tartoznak, azok a helyek, ahova „oda kell vezetni” az utazókat.
A tanács alakuló ünnepségén a katolikus egyházat Süllei László, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye általános helynöke, a Mátyás-templom plébánosa, a Magyarországi Református Egyházat Balog Zoltán püspök, a zsinat lelkészi elnöke, a görögkatolikusokat Kocsis Fülöp érsek-metropolita, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget Köves Slomó vezető rabbi, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét pedig Heisler András elnök képviselte.
