A kisebbségi egyházak szerepe a 21. század Európájában címmel szervezett szemináriumot a Magyarországi Evangélikus Egyház és a FinnAgora kulturális intézmény Tapio Luoma finn érsek budapesti látogatásához kapcsolódóan. Az egyházunk székházában megrendezett konferencián – ahogyan köszöntőjében Eero Yrjö-Koskinen, a FinnAgora igazgatója is örömmel hangsúlyozta – három magas rangú egyházi vezető is kifejtette gondolatait a témában.
Általános jelenség, hogy egyre kevesebben vallják magukat egyházhoz tartozónak, a fiatalok még kevésbé vallják magukat vallásosnak, ugyanakkor nagymértékű a társadalomban a spirituális éhség, érdeklődés – ezzel a helyzetismertetéssel kezdte Hogyan reagálnak a keresztény egyházak a jelen kor kihívásaira és a spiritualitás új formáira? című előadását Tapio Luoma. A finn érsek szerint a vallásosság terén központi szerepe van a nőknek, hiszen a családokban is inkább ők tanítják meg az imádságokat, énekeket. Ma azonban sok nő inkább spirituálisan érzékenynek, de nem vallásosnak vallja magát, ezért lenne fontos az egyházaknak a nők megszólítása. Ugyanakkor a kutatások igazolják, hogy a férfiakban ugyanúgy jelen van a spiritualitás iránti igény, a vallásos érdeklődés, annak ellenére, hogy esetleg nem tartoznak semmilyen egyházhoz.
Az érsek a Finnországi Evangélikus Egyház „Nyitott kapuk” stratégiájáról is beszélt, és hangsúlyozta, hogy „az egyháznak meg kell találnia azt a nyelvet, amelyet a ma embere megért”. Tapio Luoma kifejtette, hogy az egyházak számára a dialógus az egyetlen út, nem lehet már frontálisan, egyirányúan kommunikálni. Az evangéliumot, a Krisztus-központúságot, a hit, remény, szeretet üzenetét kell korszerűen átadni, mert az emberek válaszokat várnak a kérdéseikre.
Ugyancsak a dialógust emelte előadása középpontjába Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke is. Keresztény irgalom és megértés a multikulturális Európában című referátumában arról beszélt, hogy Ferenc pápa nyomán ki kell menni a templomból az emberek közé, és hirdetni kell a „kereszt evangéliumát”. Párbeszédben kell lenni az egyházaknak egymással és a nem hívőkkel is. Odaforduló szeretettel kell jelen lenni a hívek, a hitükkel küzdők és a rászorulók életében is. Az elnök-püspök hangsúlyozta, hogy a társadalmat tökéletessé teszi az irgalom, de félreértjük az irgalmat és a tökéletességet is. Meg kell, hogy értsük: nem lehetünk soha tökéletesek, de irgalmasoknak kell lennünk.
A folytatásban Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita a bizánci egyház magyarországi történetéről tartott részletes előadást, majd a jelenkori helyzetükre utalva elmondta, hogy bár kisebbségi egyházként vannak jelen hazánkban, ragaszkodnak hagyományaikhoz, értékeikhez, és ez sokak számára teszi vonzóvá tradicionális egyházukat.
Nagy sikerű, fiatalokat is megszólító, figyelemfelkeltő kampányokról beszélt Keveházi Klára, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet fejlesztési igazgatója. Olyan kezdeményezéseket mutatott be, amelyekben a szervezet nemzetközi segélymunkájára és a humanitárius segítségnyújtás fontosságára is felhívták a figyelmet.
A kisebbségi egyházak társadalomban betöltött szerepéről Fábri György szociológus, az ELTE PPK habilitált egyetemi docense, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője tartott előadást. Elöljáróban hangsúlyozta: a nem túlságosan biztató számadatok mellett nem szabad elfeledkeznünk a Szentlélek szerepéről. Ugyanakkor előadásában jelezte, hogy a 2011-es magyarországi népszámlálás adatai előrevetítik a jövőt, tehát a 2022-ben aktuális újabb népszámláláskor is inkább lesújtó, ugyanakkor elgondolkodtató számokkal szembesülhetünk. Az is elgondolkodtató, tette hozzá, hogy a kisebbségi egyházak híveinek átlagéletkora igen magas, vagyis idősödő közösségekről beszélhetünk. A fiataloknak elenyésző hányada, csupán hat százaléka tartja magát vallásosnak hazánkban, és ebben a kötelező iskolai hittan sem jelentett (vagy a népszámláláskor nem jelent majd) változást, mert – mint a felügyelő fogalmazott – az iskolai hittanórák miatt a diákok elsodródnak az egyháztól.
A felügyelő az egyházak előtt álló feladatokra tekintve úgy fogalmazott: a világ várja Krisztust, és hirdetni kell az evangéliumot, missziót kell folytatni. Nemcsak a tradícióra kell odafigyelni, hanem a minőségi teológiára. Törekedni kell az egyházak önfentartóságára. Az egyháznak lojálisnak kell lennie a társadalommal, a világi hatalmakkal, és fontos foglalkoznia a morális és szociális kérdésekkel. „A fókuszt kell keresnünk és Krisztust kell követnünk, kis és nagy egyházaknak egyaránt!”
Az előadások sorát panelbeszélgetés követte, amelyet Ambrosius metropolita, a FinnAgora igazgatótanácsának elnöke vezetett. A gazdag és szerteágazó beszélgetés kulcsmondatai között elhangzott, hogy valójában „az egyházaknak nem megváltozniuk kell, hanem új megoldásokat, a hívekhez új utakat kell találniuk”. A metropolita pedig kiemelte, hogy a nagy egyházaknak példát kellene venniük Finnországról, hogy megtanulják, miként lehet a kisebbségi egyházakkal jól együttműködni.
