Fő tartalom átugrása

2021. június 4. 9:53

Sopron evangélikusai és az 1921-es népszavazás

Krisch András előadása

Az első világháború végét követő években Magyarország határai több helyen is többször változtak, a végleges határokat pedig a trianoni békeszerződés nyomán húzták meg. Az egyetlen „módosítás” Sopron esetében történt: az 1921 októberében aláírt velencei egyezmény értelmében még az év végén népszavazás dönthetett Sopron és a környékbeli falvak hovatartozásáról. Minderről dr. Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyűjtemények vezetője tartott online előadást a Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Gyűjtemény szervezésében A soproni népszavazás és az evangélikusság címmel.


Az 58 méter magas soproni tűztorony Sopron város fő jelképe. Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra - más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A látogatók közel 200 csigalépcső után az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos panorámájában.

Ausztria – az újonnan létrejövő osztrák állam életképességére hivatkozva – a nemzetközi színtéren bejelentette igényét Nyugat-Magyarország határ menti régiójára, végül beleegyezett a soproni terület békés átadásába. Krisch András érdekfeszítő előadásából azonban nemcsak a konkrét eseményeket ismerhetjük meg, hanem feltárul a népszavazást lehetővé tevő nemzetközi helyzet, a különböző érintett államok és nagyhatalmak külpolitikai érdekeinek szövevénye, és szó esik a helyiek meglepően különböző érdekeiről is. Az előadás szűk témájához ily módon a tágabb történeti keretbe ágyazottan közelíthetünk, feltárulnak azok az etnikai és felekezeti összefüggések is, amelyek évszázadok óta meghatározták a régió történelmét, társadalmi és gazdasági jellemzőit.

A Bécshez és Pozsonyhoz egyaránt közel fekvő területen többségben voltak a németek, a 20. század elejére pedig körülbelül a lakosság felét tették ki; ezáltal az evangélikus egyház közel ugyanilyen arányban volt jelen. A multietnikus régiókra jellemző gazdasági-társadalmi szimbiózisban élő, jellemzően katolikus magyar és evangélikus német közösséget a népszavazás a nemzeti és felekezeti hovatartozásuk, évszázados identitásuk, rokoni szálaik és gazdasági érdekeik közötti drasztikus választásra kényszerítette. Bár a szavazás eredményét már a velencei egyezmény aláírása idején eleve eldöntöttnek tekintették, így annak célja „csupán” az volt, hogy Ausztria a népsza-vazás eredményeként mondhasson le a területről, mégis különösen izgalmas végigkísérni az egyes falvak lakosságának szavazási preferenciáit.

A konkrét települések felekezeti és etnikai hovatartozása alapvetően meghatározta a szavazás helyi eredményeit, ám a lakossági arányok révén a soproni eredmény volt a döntő. Krisch András rámutat arra, hogy Sopron esetében nem könnyű visszafejteni a szavazás mögött álló személyes, családi, gazdasági és politikai érdekeket, amelyeket alapvetően a személyes boldogulás lehetőségeinek mérlegelése határozott meg. Roppant izgalmas része az előadásnak az egyes települések helyzetének, lakosai érdekeinek, felekezeti és etnikai hovatartozásának, valamint a szavazás eredményeinek az elemző bemutatása, a lelkészeiktől fennmaradt írások ismertetése.

A tágabb összefüggésrendszerében bemutatott folyamat nem lehetne teljes az 1946-ban megkezdődött kitelepítések helyi történetének ismertetése nélkül: a második világháború utáni évek a határok ismételt változása, visszaállítása mellett kényszermigrációk sorát jelentette Magyarország és a környező országok lakói számára. Ekkor is meghatározó volt a felekezeti és etnikai hovatartozás – ezt Sopron környékén a népszavazáskor tanúsított hűséges magatartásuk után külö-nösen nagy csalódással élték meg a helyi németek. A határok végső lezárását pedig a vasfüggöny felhúzása jelentette, közel negyven évre átjárhatatlan határövezetté téve azt a területet, amely előtte évszázadokon át multietnikus régióként fejlődött.

Krisch András jól követhető, forrásidézetekkel, statisztikai adatokkal illusztrált, nagyon logikusan felépített előadását az érdeklődők mellett azon tanár kollégák figyelmébe is ajánljuk, akik a magyarországi evangélikusok történetének egy-egy szeletét szeretnék részletesebben megismer-tetni és feldolgozni diákjaikkal.

A régió etnikai és felekezeti összefüggéseinek története iránt mélyebben érdeklődők számára a szóban forgó előadáson túl hasznos lehet Krisch András ismeretterjesztő összefoglaló írásai közül például A soproni németek története a 13. századtól a kitelepítésükig című tanulmány, amely a Rubicon történelmi magazin honlapján olvasható.

A szerző történész

* * *

A cikk az Evangélikus Élet magazin 2021. május 30. – június 6-i, 86. évfolyam 21–22. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.