A járvány miatti kétéves kihagyás után június 8–14. között újra személyes jelenléttel ülésezhetett a Lutheránus Világszövetség tanácsa. A nagygyűlések között a legfőbb döntéshozó szervként működő testület tagjainak Genfben tartott értekezlete egyben az utolsó teljes tanácskozás volt a 2023 szeptemberében esedékes krakkói nagygyűlés előtt.
A tanácsülés mottója Pál apostol Kolosséiakhoz írt levelének Krisztus-himnuszából (Kol 1,15–20) származik: „…minden őbenne áll fenn” („In Christ, all things hold together”). Ahogyan nyitóbeszédében dr. Panti Filibus Musa, a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) elnöke is fogalmazott: ez az igevers rámutat arra, mekkora szükségünk van a Krisztusban megélt egymásrautaltságra és közösségre a minket körülvevő felfordulásban. Pál hitvallása egyben előrevetíti a jövő évi nagygyűlés témáját is („Egy test, egy lélek, egy reménység”).
Az ülésen a szervezet működéséhez szükséges szokásos feladatokon – azaz a jelentések és a költségvetés elfogadásán, valamint a bizottsági megbeszéléseken – túl három téma kapott kiemelt figyelmet. Az egyik a már említett krakkói nagygyűlés, amely 1984 után most ismét Kelet-Közép-Európára irányítja a világ evangélikusságának figyelmét. A tanácstagok Jerzy Samiec lengyel püspök, valamint Anna Wrzesińska helyi koordinátor jóvoltából első kézből kaptak információt a szervezés állásáról, Pap Kinga Marjatta pedig a nemzetközi liturgiai munkacsoport elnökeként tartott online beszámolót az eddigi eredményekről.
A tanács ismét hosszasan foglalkozott a fiatalok és a nők egyenrangú részvételének fontosságával, és felhívta a tagegyházak és régiók figyelmét arra, hogy a delegáltak kiválasztásánál ügyeljenek a kvóták betartására.
Természetesen megkerülhetetlen volt az is, hogy a tanács állást foglaljon Ukrajna orosz megszállásával kapcsolatban, ám a más régiókban zajló, lezáratlan fegyveres konfliktusokat se hagyja figyelmen kívül. A tanács szinte egyhangúlag, egy tartózkodás mellett fogadta el az ukrajnai háborút és a világ más részeit sújtó fegyveres konfliktusokat elítélő nyilatkozatot. Továbbá jóváhagyta az Ukrajnai Német Evangélikus Egyház tagsági kérelmét, amelyet még jóval a konfliktus mostani kirobbanása előtt nyújtottak be. Így már nemcsak a volt szovjet tagállamok mostanra független evangélikus egyházait tömörítő Oroszországi és Más Államokbeli Evangélikus Egyházak Szövetsége tartozik az LVSZ tagjai közé, hanem közvetlenül az ukrajnai német egyház is. Ez a lehetőség természetesen a térség többi evangélikus egyháza (Fehéroroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Georgia) számára is nyitva áll.
A harmadik kiemelt téma a Lutheránus Világszövetség által az Olajfák hegyén működtetett Augusta Victoria Kórház pénzügyi helyzete volt. A palesztin területek lakosai számára kiemelkedő egészségügyi ellátást (többek között vesedialízist és onkológiai kezeléseket) nyújtó intézmény rendszeresen küzd likviditási problémákkal, mivel a működés fedezetét biztosító helyi és nemzetközi források gyakran késve érkeznek meg. A jelenlegi helyzet a korábbiaknál is súlyosabb, mivel az Európai Unió is visszatartotta a korábban már megígért finanszírozást. A tanács ezért felszólította a nemzetközi támogató szervezeteket, hogy mielőbb biztosítsák a szükséges forrásokat. Az alelnökökből és bizottsági elnökökből álló végrehajtó bizottság pedig levelet fogalmazott Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben szintén a befagyasztott kifizetések feloldását kérte.
A Lutheránus Világszövetség idén ünnepli fennállásának hetvenötödik évfordulóját. Ennek alkalmából a tanácsülés keretében digitális fotókiállítás nyílt, amely az eddigi évtizedek és a szervezet történelmének legfontosabb pillanatait eleveníti meg. A fotók a későbbiekben mind az LVSZ honlapján, mind egy jubileumi kötetben megtekinthetők lesznek.
