Lehet-e harangokat gyűjteni? Bajkó Ferencnek sikerült. Pontosabban kutatja, felkeresi, dokumentálja az Isten dicsőségét hirdető hatalmas öntvények adatait és történetét, és közkinccsé is teszi tudását. A lelki otthonát a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezetben megtalált fiatalember fizetség nélkül teszi ezt, saját szabadidejét, anyagi erejét áldozva e szolgálatra. Honlapot vezet, könyvet, cikkeket ír, előadásokat tart a témában. Hittel és alázattal beszél harangkutató tevékenységéről, amikor frissen megjelent, Budapest harangjai – A tornyokban rejlő Budapest című könyvével a kézben a lőrinci templomharang mellett ülve eredhettünk vele kis titkok és szent történetek nyomába.
A legenda szerint az első harang a 4. században készült Itáliában. A templomba harangszó hívogat, és mi, evangélikusok minden istentiszteleten, a Miatyánk alatt megkondítjuk Isten dicséretére. Az ezeréves hazai kereszténység története, a világégések, a történelem viharai és szélcsendjei egyaránt jól nyomon követhetők harangjaink történetében.
Bajkó Ferenc a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett településmérnökként, a XVII. kerületi polgármesteri hivatalban építésüggyel foglalkozik. Emellett harangozó is: a pestszentlőrinci evangélikus templomban gyakran ő indítja el a szerkezetet. Érdekes út vezetett ide: „A családban talán egy evangélikus dédapám volt, és valójában csak a nagyszüleim gyakorolták hitüket. Tőlük tanultam imádkozni, ők beszéltek nekem Istenről. Bár reformátusként konfirmáltam, nem gyakoroltam a vallást. 2004-ben azonban történtek velem olyan események, amelyeket nem tudtam egyedül feldolgozni. Ekkor, húszéves koromban éreztem szükségét, hogy keresztény testvérekre találjak. Az Úr egy kedves ismerősömön keresztül vezetett el a pestszentlőrinci gyülekezetbe, aminek azóta is tagja vagyok.”
Harangszó a postán
Harangszeretete egyidős vele: „Babakocsiban ülő gyermek voltam, nagymamámmal álltunk sorban a postán, mikor megszólaltak a kispesti katolikus templom harangjai. Annyira megtetszett, hogy attól kezdve mindig kértem: harangozásra menjünk ki! Tizenhat évesen kezdtem el komolyabban foglalkozni a témával: adatokat gyűjtöttem, kikutattam, van-e valami különleges történet vagy felirat, ami a haranghoz kapcsolódik.”
Az évtizedek alatt hatalmas ismeretanyagot gyűjtött össze és tett közzé a honlapján, a CD-melléklettel kísért könyvében és számos előadásán, publikációjában. Szolgálatot végez, Isten és emberek örömére.
„Ezt a gyűjtést ki-ki hobbiból, lelkesedésből csinálja a főállása mellett. Két elődöm hatott rám e téren. Néhai dr. Patay Pállal tizenhat éves koromban találkoztam. A hazai harangtudomány legnagyobb alakja akkor nyolcvanhét éves volt. [Vele készült interjúnk Harangot lelt a régész címmel az Evangélikus Élet 2018/1–2. számában és az Evangélikus.hu portálon is olvasható. – A szerk.] Pali bácsi nagy szeretettel fogadott. Hatalmas tudású, bölcs, alázatos ember volt. Tanácsára a korábbi, levelezés útján folytatott gyűjtőmunka helyett elkezdtem fölkéredzkedni templomtornyokba. Eleinte fényképeztem, felírtam a feliratokat, most már harangvideókat is készítek. A másik személyiség Várady József református lelkipásztor volt, aki saját költségén könyveket adott ki református templomokról. Ezek gyerekkorom kedvenc kötetei voltak. Az volt az álmom, hogy ha felnövök, én is könyveket fogok kiadni.” Az álom idén vált valóra.
Bajkó Ferenc több mint hatszáz – különböző felekezetekhez tartozó – templom tornyában járt eddig. Fontos üzenete a munkájának, hogy a harang nem csak egy tárgy: Isten dicsőségét hirdeti évezredek óta. Szava imádságra, áhítatra szólít. „A harangkutatáshoz ennek tudatában lehet és érdemes hozzákezdeni. A harangok Isten tulajdonai, Istennek szenteljük őket, Isten dicsőségéért vannak. Történetük mind egy-egy kis titok, amit Istennek az itteni földi tulajdonából, dicsőségéből összegyűjtöget az ember” – szól Bajkó Ferenc hitvallása.
Frissen megjelent könyve nem lezárása valaminek: bőven lehet folytatni, van mit kutatni Budapest és az ország harangjaival kapcsolatban. Ferenc most is folyamatosan járja az országot, honlapja egyre frissül. „Azért Budapestről írtam a könyvet, mert így egy kompakt területi egységet mutathattam be. Remélhetőleg lesz a könyvnek folytatása” – bizakodik.
Fagyökerek közé rejtve
Hogy melyik lehetett az első magyar harang, azt nehéz megmondani, mert a török hódoltság előtti időkről vajmi kevés forrás maradt fenn. De ismerjük egy korai harangöntő nevét: Henriknek hívták, Budán működött. A Budapesten fellelhető legrégebbi harang a margitszigeti kápolnában található; minden délben szól! „Az 1400-as években készült, egy fa gyökerében volt elrejtve. Valószínűleg a törökök megérkeztekor elásták a harangokat. Remélték, hogy véget ér a veszedelem, hazatérhetnek, s kiáshatják. Ám erre százötven évig nem kerülhetett sor… A legrégebbi magyarországi evangélikus harang, a szügyi templom kisharangja is ilyen regényes múlttal bír.”
Hazánkban a legnagyobb a Szent István-bazilika nagyharangja: kilencezer-kétszázötven kilogrammos. Az evangéli-kus dobogón a békéscsabai áll: több mint háromezer-ötszáz kilogramm. B hangja van, magasabb, mint a sopronié, mely kilogrammban mérve könnyebb, és A hangon szól. A kétezer kilogrammos nyíregyházi nagyharang a harmadik.
Kuriózum, hogy több evangélikus templom harangján látható Luther Márton ábrázolása. Ilyen a budavári templom középső harangja, illetve a kispesti evangélikus templom legkisebb harangja is.
Eltüntetett felirat
Végül budapesti harangsétára indulunk. A legrégebbi budapesti evangélikus harang a rákosszentmihály–sashalmi gyülekezet templomának tornyában van: 1788-ban készült. A cinkotai evangélikusoktól kapták ajándékba. Ha már Cinkotán járunk: az ő harangjaikon jól látszanak a történelem viharai. A legnagyobbat tizenháromszor öntette újjá a gyülekezet, legutóbb 1989-ben. Érdekes a kispesti evangélikus templomé, amely Thököly Imre emlékére készült. Az egyetlen templom, amelynek négy harangja volt, és ezeket egyszerre szentelték fel 1928-ban. Ez Budapest történetének leggrandiózusabb harangszentelése volt.
„A mi harangunk is érdekes – mondja Bajkó Ferenc. – Pestszentlőrincnek 2013-ig nem volt harangja, a szomszédos református templom harangszavára vonultunk be az istentiszteletre. Annak ellenére történt ez, hogy népes és élő hitű evangélikus gyülekezet él ebben a kerületben. Végül a Tolna megyei, elnéptelenedett Üveghuta harangja került ide, amely a németek 1946-os kitelepítésére emlékeztet.
Érdekesség, hogy a budahegyvidéki harang Ordass Lajos emlékét idézi: a mártír püspököt és ezt a harangot is ugyanakkor némították el gyülekezetében; e párhuzam miatt kapta a harang az Ordass-harang nevet. A kommunista rendszernek egy kifejezetten harangok elleni döntése volt a gellérthegyi Szikla-kápolna harangjátékának elpusztítása."
Budapest történetének legérdekesebb – egyúttal az első protestáns – harangjai közé tartoznak a Deák téri evangélikus temploméi. Mint ismert, Pesten a 19. században jelentek meg a protestáns harangöntők; az 1800-ban Halléból érkezett evangélikus Eberhard Henrik mester felajánlotta a pesti evangélikus és a Kálvin téri református gyülekezetnek, hogy ingyen megönti a harangjaikat. Ily módon készült három harang a Deák téri evangélikus templom számára.
„Az újpesti harangnak eltávolították a feliratát – meséli Bajkó Ferenc. – Történt, hogy a lelkész német feliratot öntetett bele, de ez a gyülekezetnek nem tetszett. El is tüntették. Tény: 1825-ig szinte minden harangon latin, német felirat állt, de a reformkor szelleme annyira erős volt, hogy ötven-hatvan év elteltével már megbotránkozást keltett egy magyar harangon a német felirat.”
Sajnos napjainkban egyre kevesebb harangszót hallunk, és rövidebb ideig is szólnak a harangok – ennek megváltozott életritmusunk mellett számos oka van. Ferenc mégis biztos benne: száz év múlva is fognak szólni a harangok, és felemelik a lelkünket Istenhez.
* * *
Bajkó Ferenc: Budapest harangjai – A tornyok-ban rejlő Budapest. Magánkiadás, Budapest, 2022. Megrendelhető a e-mail-címen. Ára 3990 forint.
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. május 8–15–i, 87. évfolyam 17–18. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
Bajkó Ferenccel podcast-beszélgetés is készült, mely a Kötőszó blogon hallgatható meg.
