Hallótávolságon belül
Hagyomány, hogy január elején együtt keressük az induló év igéjének útmutató üzenetét. Vajon hol találjuk Urunkat, akinek születésnapját és névadását nemrég ünnepeltük? Vajon hová, merre akar vezetni minket 2022-ben? Az irány egyértelmű, hiszen Jézus biztatása így szól hozzánk János evangéliumából, a 6. fejezet 37. versében: „…aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el…”
Érdemes visszahelyezni ezt a kiemelt mondatot bibliai összefüggéseibe. A 6. fejezet elején arról olvasunk, hogy a Mester ötezres tömeget lakat jól mindössze öt árpakenyérből és két halból. A hatás nem marad el. A sokaságnak ilyen uralkodó, ingyen kenyér és cirkusz kell! De Urunk nem populista népvezér, hiszen ezt olvassuk: „Amikor pedig Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, visszavonult ismét a hegyre egymagában.”
Később az egész kenyérkérdést más, magasabb dimenzióba helyezi, amikor mennyei kenyeret ígér, és azt önmagával azonosítja: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg…” De ezen a ponton már nem tudják őt követni földhözragadt hallgatói. Zúgolódva teszik fel a kérdést: „Hogyan adhatná ez nekünk a testét eledelül?” Még saját tanítványai közül is sokan keserűen fakadnak ki: „Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt?” János evangélista őszintén leírja, hogy „[e]ttől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé”.
A többezres lelkes tömegből csupán néhány tanítvány tart ki mellette hűségesen. De Jézus nem esik pánikba, hanem fenséges nyugalommal felteszi a kérdést a szent maradéknak: „Vajon ti is el akartok menni?” Simon Péter válasza az evangéliumok egyik legszebb hitvallása: „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.”
Évi igénk ebben a kontextusban szólal meg a fejezet közepén: „…aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el…” (Jn 6,37) 2022-ben is elindulhatunk Jézus felé. De merre, hol találjuk őt? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Ő sokkal közelebb van hozzánk, mint ahogyan azt mi el tudnánk képzelni. Urunk hallótávolságon belül tartózkodik: igéje, az örök élet beszéde ugyanis hallható, olvasható. A Herrnhuti Testvérgyülekezetben 1731-ben született „Lózung”, az evangélikus Útmutató praktikus segítséget nyújt a Biblia rendszeres olvasásához. Ezt ma már nemcsak hagyományos, nyomtatott formában érhetjük el, hanem akár a mobiltelefonunkon is egyetlen kattintással, egyházunk honlapján, az Evangélikus.hu címen.
Az Útmutató nemcsak évi, havi és heti igékkel segít, hogy ne tévesszünk irányt, hanem „kiporciózva fel is szeleteli” az ige mindennapi kenyerét. Így biztosítja a naponkénti egészséges lelki táplálkozást a Szentírás különböző rétegeiből merítve. Például az új esztendő első munkanapjára kaptunk egy biztató prófétai bizonyságtételt Jeremiástól: „Hiszen te közöttünk vagy, Uram, rólad neveztek el minket: ne hagyj el bennünket!” Ehhez kapcsolódik az újszövetségi ige, Pál apostol ugyancsak aktuális, év eleji áldáskívánása: „[Isten] világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok, milyen reménységre hívott el titeket…”
Manapság, némileg jogosnak tűnő önsajnálattal, gyakran panaszkodunk, hogy milyen nehéz, próbás időket élünk, hiszen ünnepeinket is beárnyékolta a járványveszély… De ezúttal is bátorítást kaphatunk Dietrich Bonhoffer újévkor különösen is időszerű hitvalló énekéből (EÉ 355), amelyet ő összehasonlíthatatlanul nehezebb külső körülmények között, 1944 decemberében írt a haláltábor foglyaként:
„Áldó hatalmak oltalmába rejtve / Csak várjuk békén mindazt, ami jő. / Mert Isten őriz híven reggel, este, / Ő hű lesz, bármit hozzon a jövő. // Ha gyötri, bántja szívünket a régi, / És múlt napoknak terhe ránk szakad, / Megrettent lelkünk vigaszodat kéri, / Mit nékünk szerzett, Atyánk, szent Fiad. // S ha szenvedések kelyhét adod inni, / Mely színig töltött, keserű s nehéz, / Te segíts békén, hálával elvenni, / Hisz áldva nyújtja hű atyai kéz! // És ha az úton örömöt adsz nékünk, / Ha szép napod ragyogva ránk nevet, / Biztasson, intsen sok nehéz emlékünk, / Hogy életünket szenteljük neked! // A csend köröttünk mélyen szerteárad. / Hadd halljuk azt a tiszta éneket, / Amely betölti rejtett, szép világod, / Hol téged dicsér minden gyermeked!”
Errefelé tarthat az életünk 2022-ben is az idézett igék ölelésében, hiszen Urunk így biztat: „…aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el…”
* * *
Elhangzott 2022. január 3-án a Kossuth rádióban az Erős vár a mi Istenünk! – Az evangélikus egyház félórája című műsorban.