Induljunk útnak Jézus szavaival!

Népszerű teológia rovatunkban ez alkalommal rendhagyó módon gyakorlati tartalommal jelentkezünk: szabadtéri igemeditációs séta elméleti és gyakorlati leírását adjuk közre. Áldott töltekezést!

Nyáron szívesen töltjük időnket a szabadban. Szabadság idején felszabadulunk arra is, hogy kicsit másként tekintsünk körbe a világban, és más nézőpontból tekintsünk saját ügyeinkre is. Bár sok mindent megérthetünk a minket körülvevő világ szemlélése vagy értékes találkozások, tevékenységek által is, jó tudni, hogy a szabadság – vagy éppen csak rövidebb szabadidő – alkalmával a Biblia olvasására is felszabadulhatunk.

A rendszeres igeolvasás és igehallgatás mellett ilyenkor talán szokatlanabb alkalmak is az igében való elmélyedésre hívnak akár saját gyülekezetünk vagy éppen egy tábor, esetleg egy konferencia keretében.

Gyakorlati tudnivalók

Eredetileg egy nyár eleji konferenciára készítettem el németül ennek az igemeditációs sétának a vázlatát. Ezt szeretném most megosztani az Evangélikus Élet olvasóival. Az útleírást és a gondolatsor alapját képező igék szövegét a Máté evangéliumáról szóló konferencia utolsó délutánján két külön lapra nyomtatva osztottam ki a résztvevőknek. Ki-ki a saját tempójában, legtöbben egy bő órát a kertben töltve gondolták végig a leírtakat, majd egy újabb bő órában nyílt lehetőség szabadon választható kreatív tevékenység segítségével elmélyülni és továbbgondolni a számunkra megfogalmazódó üzenetet, tanulságokat.

A sétát a legtöbben önállóan végezték, de volt, aki inkább házastársával vagy kollégájával kelt útra. A közös alkotás után pedig mély és sokszínű beszélgetés bontakozott ki, ahol az egyénileg olvasott bibliai szövegek és a hozzájuk kapcsolódó reflexiók is közös kinccsé váltak.

Azon túl, hogy az itt közölt szöveget akár egészen csekély változtatásokkal vagy megfelelő tartalommal „újratöltve” egy gyülekezeti hétvégén is fel lehet használni, azért is teszem közkinccsé a Népszerű teológia rovatban, mert valamelyest azt is példázza, mi minden tartozhat a teológus – legyen bár lelkész vagy hittanár – kompetenciáiba.

A gondolatsor összeállítását megelőzi ugyanis egy elmélyült és kortörténeti-szövegértelmezési háttértudásra is alapozó, figyelmes bibliaolvasás, de olyan, leginkább a valláspedagógia területén otthonos megfontolások sora is, amelyek az egészleges és tapasztalati tanulás vagy éppen a reflexió támogatásának szempontjain tájékozódnak.

E sajátos „útleírás” elkészítését, de a kreatív, saját reflexiókat is mozgósító műhelymunkát vagy a tapasztalatmegosztás körét is oly módon kell megvalósítani, hogy mindezt az ige és a ránk bízottak iránti alázat és tisztelet vezesse amellett, hogy a résztvevőkkel a lehető legmegfelelőbben kommunikáljunk formai és tartalmi tekintetben egyaránt. Ne felejtsünk el az utolsó állomáshoz zsoltárverseket kitenni.

Célszerű teológia

A Népszerű teológia rovatcím mellé a magam számára egy másik szókapcsolatot is megfogalmaztam: a „célszerű teológiát”. Ez is többféleképpen értelmezhető. A teológiát művelők szívében mindig is munkáló gondolat, hogy a teológiai kutatómunka és a teológia tanulása is célorientált, végső soron Isten üzenete megértésének, megélésének és továbbadásának céljaiba illeszkedik, számomra olyankor különösen is érzékelhetővé válik, amikor a megszerzett teológiai ismeretek a gyakorlati munkában is kamatozhatnak.

A konferencia végéhez közeledve, amikor már negyedik napja tanulmányoztuk Máté evangéliumának részleteit önkéntes egyházi szolgálók körében lelkész kollégák vezetésével, a részt vevő közösség tagjainak figyelmét ezzel a tanítványi tapasztalatokra építő olvasmánysorral és az ószövetségi zarándokok tapasztalatainak továbbgondolásával és továbbimádkozásával is saját küldetésünk, mai kérdéseink és kihívásaink felé szerettem volna fordítani. Bízom benne, hogy annak is, aki ezt a gondolatsort a hozzá tartozó igékkel együtt akár otthon, a saját kertjében vagy éppen vízparton elolvassa és továbbgondolja, sikerül saját maga és a rábízottak számára is építő üzenetre lelnie.

Útleírás

1. Lépjen ki az épületből! Tekintsen körbe! Lélegezze be mélyen a friss levegőt! Hallgassa a madarak énekét! Érezze a napsugarak melegét! Ezernyi színben pompázik a kert! Nézzen fel a felhőkre és a fákra! És a tó lágy hullámaira! Úgy ragyog ránk a nap ma is, mint a tanítványokra, amikor először találkoztak Jézussal Galileában.

Olvasmány: Mt 4,12–17.

Jézus végigcsinálta a pusztai böjt negyven napját. De szörnyű hírt kap: Keresztelő Jánost börtönbe vetették. Hazaindul Galileába. Názáretben rokonaival és ismerőseivel is találkozhat. Emlékek sorjáznak benne. De továbbmegy Kapernaumba, a Galileai-tenger partján fekvő nyüzsgő halász- és kereskedővárosba. Mi is egy városszéli tóparton állunk. Itt gondolkodunk el Jézus szavain és tanítványainak tapasztalatain.

„A nép, amely sötétségben él, nagy világosságot lát, és akik a halál árnyékának földjén élnek, azoknak világosság támad.” Jól érezzük magunkat a fényben. Ha süt a nap, minden szép és jó! De a sötétség félelmetes, riaszt bennünket. Ám ha belegondolunk, a fény és a sötétség kontrasztja nélkül nem is láthatnánk a színeket s a minket körülvevő világot. Ha a napsugarak nem törnének meg a tárgyakon, és egy részük nem verődne vissza róluk, semmit sem látnánk e szépségből. Ugyanígy szükségünk volna hiányuk megtapasztalására ahhoz is, hogy igazán értékelni tudjuk a fényt és az életet. De hogyan viszonyulunk saját és közösségi életünk árnyoldalaihoz? Honnan várjuk a fényt, a világosságot?

2. Sétáljon le lassan a tópartra! Üljön le vagy álljon meg valahol a fűben! Érintse, simítsa is meg a füvet kezével vagy a talpával.

Olvasmány: Mt 4,18–20.

Hálók. A megélhetés biztosítékai. Minden este és reggel használt eszközök. Évezredek óta segítik a halászok munkáját. A hálók elhagyása a biztos szakma, a létbiztonság garanciájának feladása. Elhagyni a vízpart selymes füvét, hogy a szárazföld köves útjait tapossák inkább? A tanítványok meghallják a hívást, és azonnal követik a Mestert. Volt olyan idő, amikor én is így vállaltam a hívást? Vannak-e ma is kihívást jelentő helyzetek, lehetőségek az életemben? Fel tudom-e vállalni a kihívásokat is Jézussal? Félre tudom-e tenni a biztonságos megszokásokat, hogy kövessem őt?

3. Környezetünkben mások is otthonra találnak: madarak dalolnak hajnaltól napestig, a tónál békák kuruttyolnak, hattyúk pihennek a vízen. Esténként egy nutria is erre jár, fejünk fölött denevérek cikáznak, olykor macskák is meglátogatnak bennünket.

Olvasmány: Mt 8,16–20.

Esténként pompásan kivilágítjuk az utakat és az épületeket. A sötétség még manapság is veszélyesnek tűnik. De mélyen aludni csak sötét szobában tudunk. „…odalépve így szólt hozzá egy írástudó: Mester, követlek téged, bárhová mégy. Jézus ezt mondta neki: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.”

Van, amikor otthon maradni is kihívást jelent. Ma különösen is sokan vannak, akiknek otthon nélkül kell álomra hajtaniuk a fejüket. Mit tanulhatunk tőlük? A velük való találkozásból? És mit a fedél nélküli Jézustól?

4. Sétáljon lassan a part széléhez. Szemlélje a tavat! Sötét és mély. Változatos hullámokkal loccsan a part menti homokpadra. Ha kajakba szállunk, vagy úszunk, megtapasztaljuk szabadságunkat. De ha a hullámok tornyosulnak, és messze a kikötő, egészen kicsik és kiszolgáltatottak vagyunk. Ha hirtelen vihar kerekedne, fenyegető volna, de most nyugalmat áraszt, a tó felől érkező lágy szellő körülölel, felüdít, hálaadásra hív.

Olvasmány: Mt 8,23–26.

„Ne féljetek!” Ismerjük a bibliai mondást. De újra és újra meg kell hallanunk!

5. Tegyen néhány lépést a part mentén!

Olvasmány: Mt 8,28–29.

A megszállottak, akik sírboltokban laktak, maguk is megrémültek. Érzik Jézus erejét! Jézus pedig megmenti őket. Ő Úr a mi félelmeink felett is, de a saját és a másoknak okozott fájdalmak felett is. Fogjunk meg pár kavicsot, és hajítsuk őket messze a tóba. Hadd sejtsük meg így is, micsoda hatalmas biztatás rejlik a zsoltár mondatában: „Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket.” (Zsolt 103,12)

6. Induljon tovább, távolodjon most el a tótól! Hatalmas fák alá ér.

Olvasmány: Mt 10,1.29–31.

7. Sétáljon vissza a teraszra. Üljön le egy pillanatra.

Olvasmány: Mt 18,1–5.

Mit jelenthet ez? Milyenek is a gyermekek? Írja rá a válaszait egy lapra!

8. Sajnos sokszor nem úgy sikerülnek a dolgok, mint szeretnénk.

Olvasmány: Mt 18,21–22.

Gondoljon vissza a sétára! Hozhat magával apró szimbólumot a természetből, amely a séta üzenetére emlékezteti. Az épületbe belépve a teremben lehetősége lesz arra, hogy ezt a kis szimbólumot elhelyezze. De lehetőség lesz arra is, hogy a kitett lapokon található zsoltárokat végiggondolva párbeszédbe kerüljön velük, imádsággá lehetnek az ön számára is. Ha szeretné, akár illusztrálhatja is őket rajzzal, montázzsal vagy egy egy-gondolattal, de összefoglalhatja gondolatait versben vagy imádságban is.

Gondolkozzon tovább, és alkosson szabadon! Az alkotások bemutatására, gondolataink megosztására egy beszélgetőkörben lesz lehetőség. Jézus mondja: „...veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20)

A szerző az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének tudományos segédmunkatársa

* * *

Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. augusztus 14–21-i 87. évfolyam 31–32. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.