Láttad?

Sorozatunkban az evangélikus bibliaolvasó Útmutató heti igéinek egyikéről elmélkedünk.

„[L]áttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” (Jn 1,14)

„Mutasd meg nekem dicsőségedet!” (2Móz 33,18) – kéri Mózes a Sínai-hegyen, miután Isten az aranyborjú készítése után mégis megígéri, hogy továbbviszi népét az ígéret földje felé. E kérés csak részben teljesülhet: hátulról, egy sziklahasadékba állítva, kezével betakarva védi az Úr Mózest, miközben elvonultatja előtte fenségét. Mert a Mindenhatót nem láthatja ember úgy, hogy életben maradjon…

Jézus személyében azonban Isten megmutatta önmagát, s mi láthatjuk, tapasztalhatjuk, kicsoda ő, és milyen hatalmas. János evangélista nem a betlehemi történetet meséli el, hanem az Ige testté lételéről beszél, és arról, hogy Isten dicsősége megjelent Krisztusban.

Van, aki azt látja, ami nyilvánvaló és fizikailag érzékelhető; van, aki azt is, ami a dolgok mögött rejtőzik; s van, aki azt sem, ami szinte „kiveri a szemét”.

A karácsonyi történet külsőségeit sokan látták az elmúlt napokban, hetekben a kültéri betlehemesek és templomi előadások formájában, de láttuk-e az ő dicsőségét is, amely kegyelemmel és igazsággal van telve?

Késztet-e hódolatra a fensége most a jászol és később a kereszt és az üres sír előtt is? Elér-e minket az ő kegyelme, amely azokat emeli fel, akik tudják, hogy kegyelemre szorulnak, és nem a saját kiválóságukat hangoztatják? S abban a világban, ahol mindenki a maga igazát keresi, eljutunk-e az Egyetlenhez, aki maga az igazság?

Mindig nagy reményekkel indulunk az új évbe , de csak Isten tudja, mi válhat valóra az álmainkból, és milyen kihívásokkal kell majd szembenéznünk. Az esztendő első hetének igéje jó kiindulópont: ha láttuk az Úr dicsőségét, és megtapasztaltuk a hozzánk lehajló krisztusi szeretetet, akkor olyan támaszt kaptunk, amely megtart jóban-rosszban itt e földön, és elvezet – a közeli vagy távoli jövőben – a mennyei otthonba. Ott majd színről színre láthatjuk őt, és szívvel-szájjal-lélekkel dicsérhetjük fenségét…