A böjtelő időszaka
A keresztény egyházi esztendő húsvéti ünnepkörének középpontjában Jézus Krisztus önként vállalt kereszthalála és üdvösséget szerző feltámadása áll. A húsvétot negyvennapos felkészülési idő, a böjt előzi meg. Magyarországon már csak az evangélikus egyház tartotta meg az úgynevezett böjtelő gyakorlatát is, amely a böjtöt megelőző háromhetes, három vasárnapot – hetvened, hatvanad, ötvened vasárnapját – magában foglaló időszakot jelenti.
Böjtelő vasárnapjai a naptárban
Mivel a böjt, illetve az azt megelőző böjtelő időszaka húsvéthoz kötődik, kezdetüket a húsvét naptári dátuma befolyásolja. Húsvét a mozgó ünnepek körébe tartozik – a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik –, így időpontja nem kötött a naptárban.
Böjt első napja, a hamvazószerda a húsvétvasárnap előtti negyvenedik napon van. A közbeeső hat böjti vasárnap nem tartozik a böjti napok közé, mivel az egyház az esztendő minden vasárnapját Krisztus-ünnepnek tartja.
Az első böjti vasárnap a naptárban legkorábban február 7-én, legkésőbb március 13-án lehet. Így a böjtelő első, úgynevezett hetvened vasárnapja legkorábban január 17-re, legkésőbb február 21-re eshet.
Böjtelő időszaka
A hetvened vasárnapjával beköszöntő böjtelő időszaka is már húsvétra mutat. A vasárnap elnevezése a húsvétig hátralevő napok számát mutatja. „Hetvened vasárnapja a húsvétig hátralévő mintegy hetven napra utal, mint azonban az egyház gyakorlatában sok mindennek, ennek is jelképértéke van: az Isten népének hetvenéves fogságára is utal (Jer 25,11). A hetven napból így is egy hét hiányzik, s csak akkor igaz a szám, ha a nyolc napig tartó ünnepet (húsvét oktávja) is beleszámoljuk” – olvashatjuk Hafenscher Károly 2010-ben megjelent Liturgika című könyvében. Húsvétot ugyanis eredetileg nyolcnapos ünnep keretében ünnepelték – ez volt húsvét oktávja.
„Ötvened vasárnapja már közelít a húsvét előtti napok számához. A hatvanad vasárnapjának elnevezésében szereplő számra magyarázatot nem ismerünk, minden valószínűség szerint az ötvened és a hetvened közé eső számot vették a megjelölésnél” – folytatja a szerző.
Böjtelő vasárnapjainak liturgikus színe a zöld.
Böjtelő vasárnapjai
Az egyháztörténelemben volt olyan időszak, amikor hetvened vasárnapját (Septuagesimae) tartották az egyházi esztendő kezdetének. (A mai gyakorlat szerint advent első vasárnapja az egyházi év első napja.) Böjtelő első vasárnapjának jelentősége mára csökkent.
Üzenetében, gondolatvilágában böjtelő második vasárnapja, hatvanad vasárnapja (Sexagesimae) evangélikus liturgiája az igehirdetéshez kötődik. Ezért nevezik ezt a napot gyakran „az igehirdetés vasárnapjának”.
Böjtelő harmadik vasárnapjáról, ötvened, azaz Esto mihi vasárnapjáról (Quinquagesima) Jánossy Lajos így ír Az egyházi év útmutatása című könyvében: „…ezzel a vasárnappal az előkészítő időszak böjt előtti bevezetése eléri csúcspontját. Jézus elindul a via dolorosa felé.”
Böjtelő vége, a húshagyókedd
A hetvened vasárnapján kezdődő böjtelő időszaka hamvazószerdán, böjt első napján ér véget. Az azt megelőző napot húshagyó keddnek is hívják. Az elnevezés arra utal, hogy a böjtre készülve a hívek azon a napon esznek utoljára húst egészen húsvétig, Jézus feltámadása ünnepéig.
Régebben nemcsak egy napra korlátozódott a húshagyás napja, hanem már a hamvazószerda előtti vasárnapon (további nevei: húshagyóvasárnap, farsangvasárnap, ötvened vasárnapja) kezdődtek a húshagyó napok.