Elhelyezték az új, 120 férőhelyes Luther Otthon – Evangélikus Diákotthon alapkövét május 21-én Budapesten, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) székházának telkén, a Magyar tudósok körútján. A Luther Otthon a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) legrégibb felsőoktatási kollégiuma, amely szakkollégiumként is működik. A több mint 1,8 milliárd forint értékű beruházást Magyarország Kormánya 1,2 milliárd forinttal támogatta, az Evangélikus Diákotthoni Alapítvány 640 millió forinttal, az MEE pedig az építési költségeken túl 100 millió forinttal járul hozzá a kollégium elindításához. Az új lakóintézmény várhatóan 2022 szeptemberében nyitja meg kapuit.
A nagy múltú Luther Otthon 1908 és 1949 között fiúkollégiumként működött a budapesti Üllői út 24. szám alatt, amíg a kommunista államhatalom be nem záratta. 1993-tól középiskolai fiúkollégiumként indult újra egy volt munkásőrlaktanyában, a Vizafogó utcában. 1995-től főiskolai-egyetemi kollégium, 2000-től felmenő rendszerben, Luther Márton Szakkollégium néven felsőoktatási szakmai intézmény indult a keretei között. Az újbudai épületben a korábbiakhoz képest mintegy másfélszer annyi férőhely áll majd rendelkezésre.
Az alapkőletétel alkalmából tartott istentisztelet keretében igét hirdetett és áldást mondott Fabiny Tamás elnök-püspök. Az alapkövet megáldó lelkészi karban jelen volt Barthel-Rúzsa Zsolt, a Luther Otthon – Evangélikus Diákotthon lelkész-igazgatója, Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) nyugalmazott rektora, az igazgatótanács elnöke és Fischl Vilmos MEÖT-főtitkár is. Igével áldotta meg az alapkövet továbbá Grendorf Péter, a Luther Otthon lelkésze, Gombkötő Beáta, a budapesti Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet lelkésze, Keczkó Pál, a Budai Evangélikus Egyházmegye esperese, Gáncs Tamás budapest-kelenföldi lelkész és Laczi Roland lelkész, a kollégium igazgatóhelyettese. A kimagasló színvonalú zenei szolgálatot Vékey Marianna zongoraművész (MTVA) és Árvai Dániel, a Luther Otthon gazdasági vezetője nyújtotta.
Beszédet mondott a kormány képviseletében Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és parlamenti és stratégiai államtitkára, az egyház nevében Prőhle Gergely országos felügyelő, valamint az épület tervezője, Benczúr László Ybl-díjas építész – egyben a telken álló MEÖT-székház alkotója – is.
A tíz centiméter átmérőjű és harmincöt centiméter hosszú kapszulában helyet kapott a jelen lévő vezetők által aláírt okirat, az Evangélikus Élet című kétheti magazin és a Magyar Nemzet aktuális száma, valamint háromszázötven forint.
Az ünnep krónikája
Fabiny Tamás elnök-püspök 2Kor 9,6 alapján hirdette az igét: „Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat.” Az ige latin változata („Qui seminat in benedictionibus de benedictionibus et metet”) szerepel a kollégium címerében. A seminar szó a felsőoktatásban jól ismert szeminárium, jelentése: magvetés. Reménység szerint Isten segítségével az elvetett magokból gazdag termés sarjad a hamarosan új épületbe költöző kollégium lakóinak életében is – az egyház, a nemzet és Európa javára. Jézusnak a magvetőről szóló példázata alapján az igehirdető emlékeztetett arra, hogy jóllehet sok anyagi, szellemi és lelki erőfeszítés pazarlónak tűnhet, a történet „csattanója” mégis arra tanít, hogy ahol a mag jó földbe hull, ott sokszoros termést hoz. A püspök felidézte Philipp Melanchthon 1537. október 7-én Nádasdy Tamás dunántúli protestáns főúrnak írt levelét, amelyben a reformátor a plántálás metaforáját használja, az irat tárgya pedig éppen a Pannóniában lutheri szellemben megvalósuló egyházi felsőoktatás megvalósulásának kérdése. További érdekessége, hogy a levelet az MEE Üllői úti, 1908-tól 1949-ig a Luther Otthon elődjének is helyet adó székházában őrzik.
Fabiny Tamás a több mint százéves otthon történetéről szólva kitért az ott zajló hitélet és a fiatalok társasági életének mozzanataira is. Sok kiváló személyiség volt az épület lakója, és maguk az öregdiákok tettek javaslatot 1992-ben arra, hogy az egyház indítsa újra a felsőoktatási kollégiumot. Most adatott meg a lehetőség, hogy az intézmény a volt munkásőrlaktanyából egy erre a célra épülő új térbe költözzön, és méltó környezetben folytassa a nemes hagyományt.
Igehirdetése végén az egyház vezetője aláhúzta: érdemes befektetni az ifjúságba, az egyházi, evangélikus felsőoktatásba. Ezt támasztotta alá a Keresztény iskolák felállítása című iratból az alkalomra választott Luther-idézettel is: puskákra, utakra, hidakra, gátakra sokat költ egy város a békessége érdekében – miért ne költenének ugyanennyit az ifjúságra is? „Adja Isten – zárta prédikációját Fabiny Tamás –, hogy a reménység, amely az alapkőletételkor a szívekben él, valóság legyen, s egykor az aratás bőséges legyen.”
Az alapkő okiratának szövegét Szabó Lajos, az EHE nyugalmazott rektora olvasta fel. A kapszula elhelyezése után az épülő új otthon tervezője, Benczúr László személyes emlékei felidézésével kezdte beszédét: hetvenegy évvel ezelőtt édesapját nevezték ki az Üllői úti Luther Otthon igazgató lelkészévé. Noha az épület e funkciója hamar megszűnt az államosítás miatt, az egyetemista közösség komoly, összetartó, hitben is összeforrott testvéri közösség maradt, és a fiatalok ezután is, egészen 1956-ig a lelkész édesapa lakásában gyűltek össze. Az építész röviden összefoglalta a munkálatoknak a négy éve kezdődött épülettervezéstől az alapkőletétel napjáig tartó eddigi történetét is . A fiatalokhoz szólva hangsúlyozta: az egyház komolyan veszi, megbecsüli az ifjúságot, ennek szellemében épül az új otthon is, hogy megadja mindazt a kényelmet, amely szellemi munkájuk méltó kerete lesz.
Orbán Balázs miniszterhelyettes, államtitkár beszédében azt az elgondolkodtató kérdést tette fel, hogy vajon mi, magyarok miben vagyunk jók, mire építsük a jövőnket. Válaszában két fontos területet jelölt meg: a saját ambíció, azaz a munka és a saját tehetség, azaz a tudás értékét. Ezért a 21. századi sikeres magyar út munka- és tudásalapú társadalomra épül. Szerencsés helyzet – mutatott rá –, hogy a magyar kormány még a koronavírus-járvány előidézte válsághelyzetben is képes soha nem látott mértékű forrásokat biztosítani az oktatásra és a tehetséggondozásra. „Az egyházban folyó hitélet mellett az ahhoz szervesen kapcsolódó oktatás az új épület falai között azt a nemzetmegújító szerepet töltheti be, amelyet Magyarország kormánya is szeretne elvállalni” – fogalmazott az államtitkár.
A felszólalók sorát Prőhle Gergely zárta. Az országos felügyelő köszöntőjében aláhúzta: döntő, hogy egy egyházi közösség hogyan viszonyul a modernitáshoz. Nem átvéve és magába olvasztva, de mégis az adott korszellemben kell megjelenítenie önmagát és Isten ügyét. Ebben az értelemben is mérföldkő ez az alapkőletétel. „Az evangélikus egyház számára a felsőoktatási kollégiumok valóban a jövő zálogai; modernitáshoz való viszonyunkat itt tudjuk igazán megfogalmazni” – hangsúlyozta. Köszönetet mondott Barthel-Rúzsa Zsoltnak, aki állhatatosságával igen sokat tett azért, hogy megvalósulhassanak az épületről alkotott tervek. Szintén köszönetét fejezte ki Benczúr Lászlónak, aki azon építészek közé tartozik, akik pontosan értik, hogy a terek kialakítása hatással van a gondolkodásunkra, a hitünkre, a rendszeretetünkre és az Istenhez való viszonyunkra. Ebben benne van a tudása és az a hagyomány, amelyet képvisel. Végül Holman Attilának és cégének is, aki odaadó munkával és szeretettel végez egyházi megbízatásokat. Az MEE világi vezetője Szabó Lajos nyugalmazott rektor, az igazgatótanács elnöke és az otthonban szolgálatot teljesítő lelkészek áldozatos munkájáról sem felejtkezett el hálával megemlékezni.
{showtime 12}
