A Szentlélek ereje és a személyes találkozásból fakadó öröm járta át a Déli Egyházkerület missziói napját. Az alkalmat május utolsó szombatján közel ötszáz fő részvételével tartották Pakson, az Energetikai Technikum és Kollégiumban. Az áhítatok, a pódium- és szekcióbeszélgetések, a már hagyományos egyházkerületi díjátadó és a lélekemelő görögkatolikus énekszolgálat emelkedett pillanatai megajándékozták a résztvevőket a páli igében (Ef 6,10) olvasottakkal: „Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében.”
A vendégeket a házigazda gyülekezet lelkésze, Zuschlag-Nepp Éva, férje, Zuschlag János, a gyülekezet mintegy harminc önkéntese, valamint a budapesti „stábból” Horváth-Csitári Boglárka kerületi missziói lelkész és Hajdú Tibor püspöki titkár, a nap moderátora fogadta.
A hűvös, borongós, esős idő nem szegte kedvét az egyházkerület népének, nagy létszámban kerekedtek fel a találkozásra. Paks városa – miként Szántó Zoltán alpolgármester és Zuschlag-Nepp Éva köszöntéséből is kiderült – nem először adott otthont ilyen nagy létszámú evangélikus rendezvénynek: huszonöt és tizenöt éve egy-egy országos találkozó, 2004-ben pedig missziói nap helyszíne volt.
Az imádság erőterében
A délelőtt a megerősödés-megerősítés jegyében zajlott, annak isteni és emberi oldalát egyaránt gondosan megvilágítva. Elsőként Johann Gyula, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Diakóniai Képzési Központjának vezetője, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat intézményi lelkésze hirdette Isten igéjét Ef 6,10–20 alapján. Kiemelte: a keresztény embernek fel kell készülnie a nehézségekre, de Isten fegyverzetével nem kell félnünk. A hit, az üdvösség, a Lélek erősít meg mindenkor, s így lehetünk bizonyság a világnak. A legnagyobb kérdésre – mire hív engem az én Uram? – ő ad választ, hogy tovább tudjunk haladni mint Krisztus úton lévő népe.
A délelőtti pódiumbeszélgetés (is) az ökumené jegyében zajlott: dr. Pángyánszky Ágnes, az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa, a Gyakorlati Intézet vezetője Szászné Lázár Eszter Csenge budafoki református lelkésznővel, a Károli Gáspár Református Egyetem doktoranduszhallgatójával beszélgetett a megerősödés egyik legnagyobb jelentőségű eseményéről, a konfirmációról. A moderátor, dr. Korányi András püspökhelyettes sem „csak” kérdezőként, hanem teológiai professzori és gyülekezeti lelkészi gyakorlatával is gazdagította a beszélgetést.
Pángyánszky Ágnes öt kifejezés (emlékezés, reménység, értelmezés, tervezés, ünneplés) mentén beszélt a konfirmációról, az elköteleződésről. Szászné Lázár Eszter Csenge – azon túl, hogy megosztotta a hallgatósággal a református gyakorlatot –az esküvő képét használta illusztrációként: a konfirmáció során a fiatal „esküvőjét ünnepli Jézus Krisztussal”. A beszélgetés résztvevői egyetértettek: a családnak és a gyülekezetnek is szerepe van abban, hogy a fiatalok eljussanak a konfirmációig, utána pedig a közösség aktív tagjai maradjanak. Olyan gyülekezetekre van szükség, amelyekben jó tanulni és imádkozni, fiatalnak és felnőttnek egyaránt. Ekkor lehet a konfirmáció egész életre szóló isteni ajándék.
A délelőtt zárásaként Boda Zsuzsa, a Luther Kiadó szerkesztője ajánlott olvasnivalókat a résztvevők figyelmébe.
Egymás hite által erősödve
A délutáni programok az egymás hite általi megerősödésre épültek. Először szekcióbeszélgetésekre gyűltek össze a hívek. Három helyszínen párhuzamosan zajlott a program.
A stadionban Kondor Péter püspök és dr. Korányi András professzor, püspökhelyettes „állt elébe” a jelenlévők kérdéseinek. Hajdú Tibor egymás után adta át a mikrofont a testvéreknek, akik többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mikor jön „haza”, Békéscsabára a püspök, milyen a napirendje, és szokott-e álmodni és álmodozni. Szóba került a Bajorországi Evangélikus Egyházzal május 26-án meghosszabbított testvérkapcsolati szerződés, valamint a nyugat-európai evangélikus egyházak helyzete is.
A kollégium épületében Horváth-Bolla Zsuzsanna várta a résztvevőket a Jézus, az élet kenyere című programra. A közmédia evangélikus műsorainak főszerkesztője évek óta kenyeret süt. Hobbijáról minden közösségi alkalmon szívesen beszél. A paksi találkozón is sok hasznos ismeretet adott át a résztvevőknek. A mindennapi kenyér kapcsán teológiai felismeréseit is megosztotta a népes hallgatósággal.
Az ebédlőben – ahol egész nap gyerekfoglalkozások is zajlottak –Johann Gyula hívott kötetlen beszélgetésre a reggeli igehirdetés mentén: mentálhigiénés szakemberként vállalta, hogy továbbgondolja hallgatóival a prédikációban elhangzottakat. Számos bibliai példával illusztrálta a keresztény ember előtt álló feladatokat. A pandémia és háború okozta sokk mindannyiunk lelkében ott ég, ezért fontos, hogy mondjuk ki, vigyük Isten elé a kérdéseinket.
A program „utolsó felvonása” a hála és az ünnep jegyében telt: Kondor Péter püspök átadta a Déli Egyházkerület díjait. 2022-ben Bártfai Barnabás, Gombkötő Gézáné, Lázár Pálné, Leitheizer Mátyásné Molnár Katalin és Siklósi Mátyás részesült hűségéremben. Tessedik-díjat kapott Nagy Veronika, az év lelkésze, Zelenyánszkiné Tóth Magdolna, az év diakónusa és Szabó Zoltánné, az év pedagógusa.
A lélek megerősítéséhez még egy ökumenikus ajándékot kapott a missziói nap közössége: Kökényessy Zoltán vezetésével a budapesti Fő utcai görögkatolikus kórus négy tagja énekelt. Liturgikus énekeket szólaltattak meg, illetve az egyházi év ünnepköréhez, mennybemenetelhez és pünkösdhöz vittek közelebb előadásukkal.
Rajtunk a Teremtő kézjegye
A záró igeszolgálatot Kondor Péter püspök tartotta Ézs 42,3 és Fil 4,13 alapján. Ez a két igehely a megrepedt nád és a füstölgő mécses példáját hozza, és az isteni irgalmat helyezi szívünkre, amellyel Atyánk kezébe tehetjük törékeny, testi-lelki sebeknek, betegségnek, kudarcnak kitett életünket.
„Csak legyen erőnk elhordozni – ez mindannyiunk közös fohásza életünk nehezebb időszakaiban. Az erő és a lelki erő a legfontosabb kérdése lett életünknek” – fogalmazott Kondor Péter. A megtört szívű ember, aki erejét vesztette, megtört nád, füstölgő mécses. Ám ez a borzasztó állapot is rejt valami jót – húzta alá a püspök –: ilyenkor végképp átérezzük, mennyire rá vagyunk szorulva Istenre. Az erőtlenség áldássá lehet, mert odafordít Istenhez. Mikor mindenki ellenünk van, elfordul tőlünk, egyvalaki nem: a hatalmas Isten, aki Jézusban emberré lett. Ő magához ölel, nem vet el. Urunk önt erőt a megfáradtba, otthonunk nála, Istennél van „Forduljunk felé, aki saját Lelke olajával tölt fel, hogy fényét sugározzuk szerteszét! Lehetünk bár megrepedt nád, füstölgő mécses, de a Teremtő kézjegye rajtunk van!” – szólt a bátorítás a prédikáció végén.
A missziói nap offertóriumával az evangélikus egyház ukrajnai menekülteket segítő szolgálatát támogatta a Déli Egyházkerület.
