Életművel felérő, összegző kötetet mutattak be november 9-én Budapesten, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében. Ferenczi Ilona A bölcsesség kezdete az Úr félelme című munkája a 16–17. századi protestáns – evangélikus, református és unitárius – forrásokban fellelhető magyar nyelvű antifónákat adja közre; a cím maga is antifónaszöveg. Bár tudományos műről van szó, ez a kiadvány – a benne rejlő bibliai üzenetek miatt – nemcsak a szűkebb szakmai közönség érdeklődésére tarthat számot, hanem a zsoltárokkal imádkozók számára is kincsesbánya.
„A reformáció korából származó magyar nyelvű gregorián olyan alapvető tulajdonságokat hordoz, amelyeket mindenekelőtt latin nyelvű ősétől örökölt: egyszerűség, objektivitás, tisztaság. Több évszázad elmúltával is vannak olyanok, akik ezeket a tulajdonságokat értékelni és alkalmazni tudják. Hiszen anyanyelven továbbítják a kereszténység évezredes gazdag himnuszkincsét, valamint a legegyszerűbb zenei eszközökkel szabályozzák a hálaadásra buzdító, a könyörgő és a sokféle élethelyzetre választ adó imádságokat, a bibliai zsoltárokat. A magyar nyelvű antifónák zenei keretbe foglalják a bibliai szakaszokból levont tanulságokat, a gyermekkortól fogva szívesen idézett memoriter igéket, az úgynevezett aranymondásokat. Az antifónák összkiadásával éppen ezeknek az aranymondásoknak egyszerű zenei megfogalmazását kapja kézbe az olvasó” – írja a szerző.
A háromszázhuszonnégy oldalas, impozáns borítójú kötet tizenkét fejezetbe rendezi a szerzőnek az antifónákról majd fél évszázad alatt összegyűjtött ismereteit. Az első fejezet áttekinti az antifónák forrásait (a legfontosabbakat tekintve huszonegy, mindent figyelembe véve több mint negyven gyűjteményről van szó). Ezek közül most Huszár Gál kottákkal nyomtatott énekeskönyvét (A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok, 1574) és az Eperjesi graduált (1635) emeljük ki – előbbit mint a legfontosabb 16. századi kiadványt, utóbbit mint olyan 17. századi kéziratot, amely másfél száz tétel egyedüli őrzője.
A továbbiakban az antifónák liturgiában elfoglalt helyéről, eredet szerinti csoportosításáról, tónusok (különböző záróhangú hangkészletek, dallamformulák) szerinti zenei jellemzéséről, majd a szövegforrásokról és a zenei helyesírásról olvashatunk a kötetben. Nagyszabású táblázat tartalmazza az összes antifóna szövegkezdetét, tónusszámát, bibliai helyét és eredeti verzióját, először a magyar, majd a latin szövegkezdet szerint alfabetikusan rendezve. Ezután a magyar nyelvű antifónák közreadása a téma, majd a jegyzetek, a rövidítés- és irodalomjegyzék következnek.
A tizenkettedik fejezet közli az összes – szám szerint ötszáztizenöt – antifónát a nyolc tónus szerint rendezve. Mindegyik tétel négyjegyű számot kap, ebből az első a tónust, a többi három a sorszámot jelenti. A nyolcadik és az első tónus kínálja a leggazdagabb repertoárt (a teljes anyag több mint felét ez a két csoport teszi ki).
A kötet gyakorlati használatához nagy segítség, hogy a 47–61. oldalon az antifónák az egyházi év ünnepeihez, alkalmakhoz vannak rendelve. Így ezek a tételek alkalmasak lehetnek például a Gyülekezeti liturgikus könyv zsoltáraival való használathoz, bővíthetik a zsoltáros istentiszteletek énekkincsét.
A könyvbemutatón H. Hubert Gabriella irodalomtörténész, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója, valamint Korompay Klára nyelvtörténész és Domokos Mária zenetörténész, népzenekutató méltatta a művet. Háromféle nézőpontjukból közelítve még jobban megmutatkozott a kötet gazdag tartalma. A válogatott antifónákat a budavári Schütz kórus adta elő Hacknauer Bettina vezetésével.
„Jövel, Szentlélek Úristen, töltsd be ajándékoddal a te híveidnek szíveket, és a te szerelmednek tüzét őbennük gerjeszd fel! Ki minden pogány népeket sokféle nyelveken a hitnek egyességére összegyűjtöd, dicséret tenéked, Szentlélek Úristen!” (A kötet 8141. számú antifónája)
* * *
Ferenczi Ilona: A bölcsesség kezdete az Úr félelme – Magyar nyelvű antifónák 16–17. századi kéziratokban és nyomtatványokban, énekeskönyvekben és graduálokban. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Budapest, 2021. Ára 3200 forint. A kötet megjelenését az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága és a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatta.
