A Cantate rovat ezúttal az esküvők kántori szolgálatával foglalkozik. Milyen szempontok alapján választja ki az orgonista az alkalmas zeneműveket? Hogyan kezelhetjük a szokatlan vagy extrém kéréseket? És az egyre kevésbé éneklő násznépek ismeretében a gyülekezeti éneklést? A személyes tapasztalatokat összegyűjtő írás erre a területre enged betekintést.
A templomi esküvő az az egyházi alkalom, amely leginkább ki van szolgáltatva a korszellemnek. Olyan értelemben, hogy a házasodni szándékozók – hasonlóan a folyamat többi részéhez: a fotózáshoz, a vacsorához és a lakodalomhoz – önkéntelenül ezt is szolgáltatásként kezel(het)ik. Ilyenkor bizony szükség lehet a lelkész és a kántor tapintatos irányítására, hogy jó mederben maradjanak a dolgok.
Kényes pont a bevonulózene. Minden kántor találkozott már a leggyakoribb kérésekkel: F. Mendelssohn Nászindulója, J. Pachelbel Kánonja, valamelyik Ave Maria, esetleg egy népszerű dal youtube-os felvételének utánzása.
Kicsit messzebbről indítom a választ. Budahegyvidéken a lelkész a jegyesoktatást a házasságkötésre jelentkező párokkal többnyire nem egyenként, hanem nagyobb közösségben végzi. Ez a nagyon célravezető gyakorlat abból a tapasztalatból alakult ki, hogy mindenki más módon nyílik meg: van, akinek könnyebb a megszólalás, más inkább csöndben figyelné a beszélgetés menetét.
Ebből logikusan következett a második lépés. Évek óta felkínálom a lehetőséget a házasulandóknak, hogy válasszanak az általam bemutatott, javasolt orgonaművekből. Újabban ez sem egyenként, hanem nagyobb csoportban zajlik, és a minikoncert végére a párok többnyire el tudják dönteni, mely zenéket szeretnék hallani az esküvőjükön.
A bemutató elején mindig elmondom: mivel az orgonairodalom igen gazdag, törekszem arra, hogy eredeti orgonaműveket játsszak, ne átiratokat. Ha jönne rá igény, tapintatosan jelzem: a Nászindulót azért nem ajánlom, mert bár Mendelssohn zenéje zseniális, de a Szentivánéji álom ezen pontján a házasság groteszk módon jelenik meg; Pachelbel Kánonját pedig azért nem, mert a három hegedűszólam változatos hangzását az orgonán nem lehet (illetve én nem tudom) szépen megvalósítani. (De mindkét művet kénytelen voltam már játszani esküvőn.)
A bevonulózenék bemutatása előtt megkérem a párokat, döntsék el, milyen karakterre vágynak: emelkedett-ünnepélyes (például J. S. Bach Esz-dúr prelúdiumának első szakasza), könnyed-játékos (például J. Pachelbel e-moll toccatája) vagy lágy-bensőséges (például F. Mendelssohn G-dúr prelúdiuma) – ez a felosztás hosszú évek tapasztalata alapján alakult ki. Általában kiderül, hogy nem is könnyű ezt meghatározni, illetve a pár tagjai esetleg nem egyformán gondolják.
A másik tisztázandó tényező: hányan vonulnak be, hány részletben? Így ki lehet küszöbölni a problémát, hogy a zene túl rövid vagy túl hosszú ehhez a cselek-ményhez (átéltem már ebből adódó kínos helyzetet).
A kivonulódarab könnyebb eset: általában a felszabadulás, megkönnyebbülés és öröm kifejezését keresik (például C. Franck D-dúr Sortie-ja).
Rövid, csendes orgonamű megszólaltatására az igehirdetés után nyílik lehetőség, de itt lehet a legjobb helye egy kórusműnek vagy egyéb közreműködőnek is. Igény szerint az eskü, a gyűrűzés vagy a szülők köszöntése alatt szólhat még nagyon halkan az orgona.
Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy akkor is legyen legalább egy gyülekezeti ének az esküvőn, ha a násznép kevéssé egyházi hátterű. A lényeg, hogy megszólaljon egy áldó (például EÉ 480) vagy hálaadó (például EÉ 57, idegen nyelven GyLK 781) szöveg, akár csak a lelkész és a kántor szájából. (Itt el kell ismerni, hogy énekeskönyvünk Házasság, család, ifjúság fejezete komoly kiegészítésre szorul.)
Szerencsére átéltem olyan esküvőt is, amelyre az ifjú pár állította össze az énekrendet, a násznép pedig csodálatosan énekelt.
Hatalmas lehetőség és felelősség az esküvői kántori szolgálat: az odaillő és jól előadott muzsika más dimenzióba tudja helyezni két ember életének kiemelkedő alkalmát.
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. február 5–12–i 88. évfolyam 5–6. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
