A mi Sándorunk – Petőfi az evangélikus oktatás útvesztőiben címmel november 30-án nyílt meg a budapesti Evangélikus Országos Múzeum új időszaki kiállítása. A tárlat a kétszáz éve született, evangélikus kötődésű, folyton kereső, mindig újrakezdő, akkor még Petrovics Sándor nevet viselő lánglelkű deákot állítja középpontba. A kiállításon a bemutatott tárgyak és digitális alkalmazások révén a látogatók bejárhatják azt az utat, amelyet az ifjú Sándor járt be, a szabadulószobát kipróbálva pedig – a kurátorokat idézve – ők is „lelécelhetnek a líceumból”.
Petőfi korában éppen a múzeum épülete adott otthont a pesti evangélikus gimnáziumnak – tudható meg a kiállítás ismertetőszövegéből. Konfirmációja a szomszédos templomban volt. Kapcsolata az evangélikus egyházzal leginkább családján és iskoláin keresztül ragadható meg. Az evangélikus gyűjtemény számos „Petőfi-relikviát” őriz, köztük a költő első fennmaradt verskéziratát, A hűtelenhez-t. Az egykor a selmeci líceum irodalmi önképzőkörének „érdemkönyvébe” bejegyzett verset Balogh Barnabás, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tanulója el is szavalta a megnyitón.
Margócsy István irodalomtörténész sok érdekes irodalom- és kultúrtörténeti adalékot tett hozzá a beszédes tárgyakhoz. Leszögezte, hogy Petőfi valláshoz és egyházhoz való viszonya nehéz kérdés, mivel az egyházi rituálékat nem vette lelkileg komolyan. Alapos és részletes bibliaismerete ellenben költészetében is megmutatkozik, és ez sok esetben – magas szintű nyelvtudása mellett – kortársainak is meglepetés volt. Sajátos vallásosságáról művei alapján azt mondhatjuk, hogy a szabadságra tekint isteneként, és a legfőbb jónak a természetet tartja. Saját költői szerepéről is „vallásosan” gondolkodik: költői elhívása és megjövendölt halála egyenesen Krisztuséhoz hasonló, amely önmagában is ígéret. Petőfi – mint „a természet vadvirága” – az életműve alapján mintegy „a költészet vallásában” hitt.
Az eseményen Csörsz Rumen István régizene-kutató és előadó több Petőfi-verset is megénekelt, köztük a kiállítás tematikájára rímelő Deákpályám címűt. Az alkalom zárásaként Petőfi egykori iskoláinak mai diákjai bemutathatták a kiállítás apropóján kisfilmek formájában született műveiket arról, mit jelent számukra Petőfi neve, hagyománya és kultusza. Az aszódi, a bonyhádi, a kiskőrösi és a Deák téri gimnázium, valamint a kecskeméti gyülekezet ifjúsága készült digitális pályamunkával, amelyeket a múzeum honlapján meg lehet tekinteni, ahogyan a kiállítást is, egészen jövő május 31-ig. Az ünnepélyes megnyitó házigazdája a nemrégiben Prónay Sándor-díjjal kitüntetett Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója, Lackner Pál volt.
Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel
hírlevél-szolgáltatásunkra.
