A Zichy és a tintatartó című tárlat után barokk mesterművek reprodukcióit és egy különleges festmény új oldalát ismerhetik meg az érdeklődők A tékozló fiú hazatérése – A barokk festészet mesterei címmel március 29-én nyílt tablókiállításon az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE).
Különleges alkotás, Pompeo Batoni (1708–1787) olasz festőművész A tékozló fiú hazatérése című, 1773-ban készült olajfestményének egyik legkiválóbb másolata van a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonában, az Evangélikus Országos Múzeum kezelésében és annak letétjeként az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Az eddig a teológusotthon falán kiállított, máig ismeretlen művész alkotása most nemcsak reflektorfénybe került, hanem festményvizsgálati eljáráson is átesett.
A jelenlévőket a kiállításmegnyitón közreműködő Szabó Mónika fuvolaművész előadását követően Gaál Gyula, a tárlat házigazdája, az EHE gazdasági vezetője köszöntötte. Nyitóbeszédében Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum vezetője elmondta, hogy a tárlat kurátora, Végvári Zsófia által végzett festményvizsgálati eljárás során kiderült, hogy az alkotás 1900 és 1910 között készült, és igen kvalitásos másolat, amely feltételezi, hogy készítője az eredeti Batoni-mű előtt állva készíthette reprodukcióját.
A művészettörténész szólt a 20. századi másolás hátteréről is. Mint elmondta, akkoriban nem elsősorban a haszonszerzés vagy a plagizálás vezérelte a művészeket, hanem sokkal inkább egy-egy kiváló mester remekművének mélyreható megismerése. A múzeumvezető az egyházi másolatok közül kiemelte a győri öregtemplom Orlai Petrich Soma festette oltárképét, melynek – vegyes kvalitású – másolatai számos templom oltárképévé váltak. Említést tett továbbá a budapesti Deák téri evangélikus templom oltárképéről is, amely Raffaello Sanzio Krisztus színeváltozása című festményének Lochbihler Ferenc festőművész által 1811-ben készített művészi másolata.
A kiállítás másik érdekessége a tékozló fiú példázatának feldolgozásait bemutató, tablókon megjelenített idővonal. Erről Végvári Zsófia elmondta: „Kiállításunkhoz százötven-százhatvan év leghíresebb »tékozló fiait« szedtük össze a reneszánsztól a 20. század közepéig, illusztrálva azt, mennyit változott a jelenet ábrázolásakor a művészeti irányzatok stílusa és ábrázolásmódja, intimitása és vallási meghittsége.” Valóban, a kronologikusan egymás mellé helyezett reprodukciók nemcsak művészettörténeti, hanem teológiai szempontból is izgalmas lehetőséget kínálnak arra, hogy betekintést nyerjünk az ismert bibliai történet különböző értelmezési lehetőségeibe.
„A tékozló fiú története nem egyes bűnösök története, hanem az egész emberiségé, minden emberé” – olvashatjuk a három szemináriumi teremben rendezett kiállítás egyik falán Pilinszky János gondolatát. Csepregi Zoltán a tékozló fiú példázatának másik olvasatáról szólt: a tékozló Istenről. Az EHE rektora beszédében rámutatott, hogy ez a kiállítás lehetőséget ad arra, hogy rádöbbenjünk Isten szeretetének ránk is kiáradó „tékozló” nagyságára.
A tárlat 2023. október végéig előre egyeztetett időpontban megtekinthető az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Időpont-egyeztetés a e-mail-címen.
