Az európai kereszténység helyzetének megértése, a különböző felekezeti és nemzeti kontextusok számbavétele, illetve az európai egyházak jövőbeli kilátásainak elemzése állt A kereszténység helyzete Európában című konferencia fókuszában. A tanácskozást nagy érdeklődés mellett tartották október 28-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében.
„Az elmúlt években itthon és külföldön is sok szó esik az úgynevezett keresztény Európáról, azonban ennek definíciójával mintha eddig adósok maradtunk volna – fogalmazott megnyitóbeszédében Prőhle Gergely, a konferenciát szervező Habsburg Ottó Alapítvány, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, egyházunk országos felügyelője. – Magától értetődőnek vesszük, hogy Európa keresztény. Bizonyos értelemben, történelmi szempontból ez igaz, ahogyan az is, hogy a keresztény egyházak, felekezetek hagyományosan nagyon fontos szerepet játszanak az európai és így a magyar társadalom életének alakításában. Az is magától értetődő, hogy a magukat kereszténynek tartó politikai mozgalmak, pártok részt vesznek egyes országok politikájának irányításában.”
Mint az igazgató felhívta rá a figyelmet, az elmúlt években mintha eltolódott volna a hangsúly a keresztény Európa valódi tartalmának megvizsgálásától a politikai kommunikáció irányába, vagyis többet beszélünk keresztény Európáról, mint amennyire értjük, hogy pontosan miről is van szó. Hozzátette: a konferencia legfőbb célja, hogy a vallásszociológiai tényeket, tendenciákat pontosan megismerve kaphassunk képet a magyarországi és európai keresztény vallásosság állapotáról.
Prőhle Gergely kiemelt szempontként említette annak vizsgálatát, hogy melyek azok a politikai válaszok, amelyek a tények ismeretében születnek, illetve hogy az egyes keresztény egyházak milyen módon reflektálnak azokra a politikai állásfoglalásokra, szociológiai, társadalmi folyamatokra, amelyek körülvesznek minket.
„Amikor az alapító atyák lerakták az európai integráció alapját, katolikus szellemben kívánták áthidalni, összeegyeztetni azokat a nemzeti érdekeket, amelyek korábban Európában a békétlenséget okozták. Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy a modern Európa milyen módon tud reflektálni azokra a gondolatokra, amelyek az Európai Unió alapítóit vezették, milyen módon tud megfelelő egyensúlyt teremteni a nemzeti érdekek érvényre juttatása és az integráció között, és e folyamatban milyen feladat hárul az egyházakra” – zárta gondolatait Prőhle Gergely.
Evangélikus részről Fábri György tartott előadást a konferencia első részében, amelynek tematikáját az a kérdés adta, hogy mire figyelmeztetnek a számok és a társadalmi folyamatok. A Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense nagy nemzetközi felmérések, illetve saját kutatások alapján összeállított számsorokat mutatott be, amelyek arra világítanak rá, hogy „mi az az üzenet, amit mint közösségnek a valláshoz, egyházhoz, hithez való viszonyunkként elsősorban Magyarországon, de európai vagy globális léptékekben is tapasztalhatunk”. Ezek alapján az látható, hogy Európa- és világszerte a vallásosság csökkenésének különböző dimenziói rajzolódnak ki. A Magyarországi Evangélikus Egyház szemszögéből vizsgálva a folyamatokat az derül ki, hogy a lelkészek az elmúlt húsz évben sokkal többet temettek, mint kereszteltek, és csökkenés figyelhető meg a konfirmációk tekintetében is, ami az egyháztagság alakulásának hasonlóan negatív tendenciájára mutat rá.
Fábri György felhívta a figyelmet, hogy egyre jobban csökken azoknak a fiataloknak a száma, akik az egyház tanítása szerint vallják magukat vallásosnak. Az ő arányuk megfeleződött, tíz százalékról öt százalékra esett vissza, ugyanakkor a maguk módján vallásosak száma nem csökkent. „Ez azt jelenti, hogy az egyházak elveszítették a fiatalok felét, miközben a fiatalok nem veszítették el a transzcendencia iránti nyitottságukat. Ez lecke mindenki számára, akik egyházban dolgoznak, egyházzal foglalkoznak” – összegezte az általa bemutatott folyamat fontos tanulságát az előadó.
Gert Pickel szociológus, a Lipcsei Egyetem professzora az előadásában az elvallástalanodás okait elemezve kitért arra, hogy akiknek még fontos a közösségben megélt keresztény hit, azok nem beszélnek erről eleget, hiányzik az a nyelvezet, az a kommunikációs tér, amellyel és ahol a vallásosságról korszerűen, másokat is megszólítva hangozna el bármi. Erre a gondolatra reflektálva írta le a magyarországi helyzetet katolikus szempontból Török Csaba egyetemi tanár, az esztergomi főszékesegyházi plébánia kormányzója és Niklaus Peter, a zürichi Fraumünster templom korábbi lelkésze, a Karl Barth Alapítvány kurátora. Mindketten megállapították, hogy a negatív tendenciát jelző számok ellenére sok esetben látható a keresztény közösségek megújulása – ha a közösségek vezetői, papok, lelkészek megfelelő hangon tudják megszólítani a híveket.
A felszólaló politikusok – a kereszténydemokrata Ján Figeľ korábbi szlovák uniós biztos, Rocco Buttiglione professzor, korábban az olasz kormány európai ügyekért felelős kereszténydemokrata minisztere és Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselője – egyetértettek abban, hogy hangsúlyosabban kell képviselni a korszellemmel szemben a keresztény értékeket a politikában, mindig hangsúlyozva, hogy a kereszténység nagyon is a modernitás része.
