Bölcs Frigyes

III., avagy Bölcs Frigyes (német nevén Friedrich III., der Weise) szász választófejedelem, Luther Márton támogatója és védelmezője volt. A „bölcs” jelzőt azért a politikáért kapta, amellyel a rábízott területeket irányította. Békességre törekedett, és óvatos taktikájával el is érte, hogy uralkodása alatt a szász választófejedelemség nem sodródott háborús helyzetbe. Ez abban az időben igen ritkának számított. Katonáskodás helyett a tudományok és a művészetek felvirágoztatását tűzte ki célul. Pártfogoltjai közé olyan híres festők is tartoztak, mint Lucas Cranach és Albrecht Dürer.

Bölcs Frigyes 1463-ban született a torgaui Hartenfels-kastélyban Ernst választófejedelem első gyermekeként. 1486-ban, apja halálát követően felosztották a két fiúörökös, Frigyes és János között az apai birtokokat. Az öcs kapta meg Lipcsét és környékét, míg Frigyesé lett a szász választófejedelmi rang és az azzal járó nagyobb földterületek.

Wittenbergben Frigyes reprezentatív rezidenciát épített magának, akkor épült a vártemplom is. Birtokain a választófejedelem a tudományok és a művészetek felvirágoztatását tűzte ki célul. Mivel az apai birtokok felosztása után János tulajdonába került a lipcsei egyetem, 1502-ben egyetemet alapított saját területén, ahol filozófiai, jogi, orvostudományi és teológiai fakultások működtek. Bölcs Frigyes igyekezett a szellemi élet vezető embereit meghívni a tanári karba. Így többek között Andreas Karlstadt, Luther Márton és Philipp Melanchthon is az oktatói gárda tagja lett. Wittenberg Luther idejében vált Európa egyik legjelentősebb teológiai központjává, ahova messze földről érkeztek diákok.

Frigyes híve volt a birodalmi reformtörekvéseknek. A szász választófejedelem 1500-ban a császári kormányzótanács elnöke lett. Amikor 1519-ben meghalt I. (Habsburg) Miksa német-római császár, Bölcs Frigyes is az uralkodójelöltek listáján szerepelt. Ám ő elutasította a jelölést, helyette V. Károly megválasztását támogatta.

Frigyes választófejedelem lelkes híve volt Luther Mártonnak, a teológia doktorának, illetve az általa hirdetett reformeszméknek, annak ellenére, hogy ő maga megmaradt a katolikus szertartások mellett, és misét mondatott saját kápolnájában, bár halála előtt már két szín alatt vette magához a szentségeket. Azonban bármennyire szerette és tisztelte is Luthert, még az ő hatására sem vált meg hatalmas ereklyegyűjteményétől, melyet hosszú évek alatt, pénzt nem kímélve gyűjtött össze. Az akkori tévtanok szerint, ha valaki az ereklyék előtt imádkozott, purgatóriumi szenvedéstől menthette meg magát. E gondolat alapján a fejedelem gyűjteménye kétmillió napi szenvedéstől lett volna képes megváltani. Luther többször is elmarasztalta az ereklyék miatt egyetlen védőbástyáját, Frigyest, kemény hangú leveleket írva neki, amelyekben nem takarékoskodott a gúnyos megjegyzésekkel, amelyekkel a gyűjteményt illette.

Ennek ellenére Bölcs Frigyes mindvégig toleránsan viselkedett az ő „doktorjával” szemben. Amikor Luthert a wormsi birodalmi gyűlésen birodalmi átokkal sújtotta, s ezzel védtelenné tette életét a császár, Frigyes elraboltatta őt, és György lovag álnév alatt wartburgi várában rejtegette. A későbbiekben is mindenben támogatta őt. Amikor Luther feleségül vette Bóra Katalint, nászajándékul nekik adta az addigra üressé vált ágostonos kolostort.

Az 1525-ben kirobbant parasztháború váratlanul érte Bölcs Frigyest, a felgyorsuló események nem kedveztek a halogató választófejedelem politikájának. A régóta beteg Bölcs Frigyes néhány nappal azután, hogy a felkelés elérte tartományát, hatvankét évesen meghalt Lochau melletti vadászkastélyában.