Fő tartalom átugrása

2022. szeptember 15. 15:17

Nem parancsszóra – búvópatakként

Oktatás és egyházzene az evangélikus iskolákban

A nyári szünidő és az új tanév határmezsgyéjén a Cantate rovat is előretekint: ötleteket próbál adni az oktatás és az egyházzene kapcsolatának elmélyítéséhez. Négy éve elkészült az evangélikus iskolák énekóráinak tartalombővítése egyházzenei elemekkel. Jelen írásunk ezekre az elemekre épít, és mindezt olyan énekversmottókkal teszi, amelyek részei az anyagnak.

miguel bautista 2Q0oMf2crnE unsplash

„Istentől el nem állok, / […] Átfogom hitemmel.” (EÉ 337,1) A tartalombővítés előszava így fogalmaz: „Az evangélikus egyházzene zenei nevelésbe történő beépítésének általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a hitben erősödés, az igényes zene megismertetése és megszerettetése.”

Ha a hivatalosnak tűnő szavakat személyes nyelvre fordítjuk, a pedagógus életének legnehezebb próbájához jutunk, amelyet nem emberi erőfeszítéssel, hanem csak kegyelem által lehet megoldani. Mit jelent a hitben erősödés a tanár és a diák számára? Lehet-e egy ennyire személyes ügyet a tanóra részévé tenni? Csakis úgy, ha a tananyag részeként előkerülő gyülekezeti ének vagy műzenei alkotás mintegy katalizátorként működik. Talán „csak” annyi történik ekkor, hogy a diák elraktározza az ismereteket; de a tanár magyarázatát saját meggyőződése önkéntelenül hitelesítheti. Nehéz helyzetben pedig lesz mihez nyúlniuk: egy-egy énekvers vagy dallamfordulat erőt ad a bajban, segít a személyes istenkapcsolat elmélyítésében.

„Légy velünk kegyelmeddel, / Jóságos Jézusunk…” (EÉ 277,1) „Az evangélikus egyházi énekek tanításával erősítjük a felekezeti öntudatot, a más felekezetű tanulóifjúságot pedig segítjük az evangélikus tanítás megismerésében.”

A felekezeti öntudat pozitív önmeghatározást jelent – ez vagyok én, ezt vallom, ezek az értékeim –, és semmiképpen nem a másikhoz való negatív viszonyulást (mi nem vagyok). Miért is fogalmazhat így az előszó? Azért, mert az evangélikus énekkincs lenyűgözően gazdag és változatos. Csak megfelelő módon kell a diákok elé tárni, és ők nyitottak lesznek rá.

Kulcskérdés az önmeghatározásnál-identitásnál, hogy a klasszikus korálok csupán tananyagként rögzülnek-e az ifjú fejében, vagy pedig személyes kötődése is lesz hozzájuk. (Ugyanez a dilemma a teológushallgatók, fiatal lelkészek esetében is felmerül.) A kapcsolódás parancsszóra nem alakulhat ki, hanem csak búvópatakként, hosszú évek alatt. Ezért elengedhetetlen, hogy a fiatal korosztálynak szervezett alkalmakon (gyermek-bibliaóra, ifi, iskolai áhítatok, Szélrózsa stb.) a gitáros repertoár mellett a korosztálynak megfelelő gyülekezeti énekek is helyet kapjanak.

Népszámlálás évében, fogyatkozó gyülekezetekkel, a jövőért aggódva újra meg újra tudatosítanunk kell: a tiszta teológián nyugvó, hiteles igehirdetéseken túl énekkincsünk az, ami megtarthat, erősíthet bennünket.

„Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét / Legfőképpen az igaz hitért!” (EÉ 232,1) „A zenehallgatási anyag frissítésének hasonló a célja: annak ismerete, hogy milyen zenei értékek jöttek létre a lutheranizmus ötszáz éves történetében, megerősítheti az evangélikus identitást. Ugyanakkor az evangélikus egyházzene gazdag összefüggésrendszerrel kapcsolódik az egyetemes zenekultúrához.”

Johann Sebastian Bach az egyetemes zenekultúra legmagasabb csúcsai közé tartozik. Mi, evangélikusok pedig még bensőségesebben szerethetjük őt közös hitünk és a feldolgozott koráldallamok miatt. De ne feledjük: Bach az előző generációk – Michael Praetorius, Heinrich Schütz, Dietrich Buxtehude és mások – munkájára építve hozhatta létre életművét. A következő évszázadban pedig Felix Mendelssohn Bartholdy és Johannes Brahms táplálkoztak Bach kompozícióiból.

Ha már táplálkozás: ma egyes körökben nagy divat a gyorsétterem. Mások viszont új életformát kialakítva keresik a minőségi alapanyagokat. Az említett szerzők alkotásait – korálfeldolgozásokat, bibliai szövegre épülő oratorikus alkotásokat, orgonaműveket – úgy értelmezhetjük, mint minőségi alapanyagból készült, a szükséges tápanyagokat tartalmazó ételeket. Sok munka az elkészítésük, meg kell rágni őket: de nem marad éhes a lelkünk.

* * *

Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. augusztus 28–szeptember 4–i 87. évfolyam 33–34. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a  e-mail címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.