Az Evangélikus Országos Gyűjtemény Podmaniczky–Degenfeld Könyvtárában különleges dokumentumot őriznek: Luther Márton saját kézzel, németül írt végrendeletét. A dokumentum jelentőségéről, az ötszáz éve Luther által lefordított Újszövetségről, valamint a reformáció ünnepéről kérdezte Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét a Magyar Nemzet.
– Az, hogy Luther végrendeletet írt, nem volt különös: a dokumentumot 1542-ben írta, amikor betegségek után volt, és számolt azzal, hogy vége lesz az életének. Vagyona nem volt sok, szerény ember volt, amely talán a szerzetesi múltjának is köszönhető. Jellemző volt rá, hogy nem kért a könyveiért honoráriumot – emelte ki az interjúban Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Hozzátette, hogy Luther testamentuma azért volt rendhagyó, mert egyrészt a feleségének, Bóra Katalinnak címezte, így – korát meghazudtolva – védte a házastársát, az asszonyt, aki nagyon kiszolgáltatott tud lenni egy híres ember özvegyeként. Nagyon szerette a gyerekeit, de azt mondta, nem helyes, hogy az édesanya a gyermekei kegyét keresse.
– A másik újdonság, hogy német nyelven írta a végrendeletét – tette hozzá a püspök a Magyar Nemzetnek. Mint kifejtette: Luthert úgy tartjuk számon, mind a német nemzeti nyelv megteremtőjét. Az a protestantizmus egyik legnagyobb jelentősége, hogy az istentisztelet latin helyett németül hangzott, így a nép egyszerű fiai is megérthették; Luther az előadásai nagy részét is németül tartotta. Jelentős történelmi esemény, hogy éppen ötszáz éve, 1522-ben fejezte be az Újszövetség fordítását. Ezzel megteremtette az egységes irodalmi német nyelvet.
– Ez a tett is szimbolizálja Luther fő üzenetét, a Sola scripturát, vagyis azt, hogy csak a Bibliára hagyatkozzunk – hangsúlyozta az interjúban Fabiny Tamás. Előtte ugyanis sokáig az egyház magyarázata volt a mérvadó. Luther ezt nem söpörte le teljesen, de azt mondta, hogy mégiscsak a Szentírás alapján kell tájékozódni. A középkori egyházatyák is fontos megállapításokat tettek, de azok nem voltak kinyilatkoztatások: Istennek az egyedüli szava, amelyen keresztül szól, a Biblia üzenete. – De mivel meglátása szerint a betűket lélek tölti meg, a Sola scriptura tanítását kiegészítette azzal: solus Christus, vagyis egyedül Krisztus, akire egyedül figyelnünk kell – tette hozzá a püspök.
A reformátor korai, szerzetesként töltött évei kapcsán kiemelte: állandóan attól rettegett, hogy nem elég vallásos, és Isten ezért meg fogja büntetni . Fabiny Tamás hangsúlyozta: az volt Luther nagy felismerése, hogy Isten nem fenyegető isten, hanem a szeretet istene, aki nem azt várja el az embertől, hogy vallási teljesítményt produkáljon, hanem a kegyelmet ajándékozza az embernek, vagyis nekünk adja azt, mégpedig Jézus Krisztusban.
Az interjú teljes terjedelmében a Magyar Nemzet oldalán olvasható el.
